Infostart.hu
eur:
361.05
usd:
317.51
bux:
143471.05
2026. július 26. vasárnap Anikó, Anna

Nem érzik jól magukat a rendőrök

Rosszul érzik magukat a francia rendőrök, mert véleményük szerint saját vezetőik nem támogatják őket, a bírói kar folyamatosan keresztbe tesz nekik, a média leértékeli munkájukat, a lakosság pedig rossz szemmel tekint rájuk - legalábbis ez derül ki egy, a rend őrei körében végzett széles körű, szerdán közzétett felmérésből.

Kifejezetten drámai képet fest a francia rendőrök közérzetéről az az 54 oldalas jelentés, melyet az Országos Tudományos Kutatóintézet Toulouse-i egysége készített az egyik rendőrszakszervezet támogatásával. A hatezer névtelenül nyilatkozó rendfenntartó és altiszt válaszaiból az derül ki, hogy a megkérdezettek 63 százaléka szerint a rendőrség vezetése nemcsak hogy nem támogatja, de nem is ismeri el munkájukat.

Ennél is beszédesebb adat, hogy a válaszadók 90 százaléka egyenesen úgy véli, hogy a hierarchia egyáltalán nem törődik hogylétükkel, 72 százalékuk szerint a felettesek nem mutatnak érdeklődést erőfeszítéseik iránt, közel 80 százalékuk pedig úgy érzi, hogy teljesen figyelmen kívül hagyják az alulról érkező javaslatokat, illetve elvárásokat.

A rendőrségen belüli állapotokat jelzi az is, hogy tízből hét közeg határozottan állítja, vezetőik teljesen önkényesen osztogatják a szakmai elismeréseket, 65 százalékuk pedig úgy véli, a jó munkát végző rendőröket nem jutalmazzák. A "házon belüli" támogatás hiányát fájdalmasan kiegészíti a társadalom ellenségessége, a megkérdezettek közel 70 százaléka ugyanis úgy érzi, negatívvá vált a testület megítélése a társadalomban.

Ennek egyik okát egyébként az igazságszolgáltatás aknamunkájában látják, a nyilatkozók 85 százaléka ugyanis úgy véli, hogy a bírák túlságosan könnyen helyezik szabadlábra a letartóztatott bűnözőket, márpedig ezzel a rendőrök munkáját diszkreditálják. Ami azt eredményezi, hogy a nyilatkozók 60 százaléka szerint az igazságszolgáltatás valójában nem is partnerük. Egy másik tüskét a média jelenti számukra, a megkérdezettek 87százaléka állítja azt, hogy az újságírók folyamatosan becsmérlik és leértékeli az általuk végzett munkát.

A fenti hangulatnak, vagyis a rendőrségi vezetés érzéketlen hozzáállásának, illetve a kívülről érkező folyamatos kritikának az eredménye az, hogy tízből öt rendőr pszichés kimerültségre, alvászavarra vagy éppen krónikus fáradságra panaszkodik, a megkérdezettek egyharmada azt állítja, hogy érzelmileg teljesen kiürült, 10,6 százalékuk pedig úgy nyilatkozott, hogy "már nem bírják tovább".

A felmérésben részt vett Alliance Police Nationale nevű szakszervezet a számok ismeretében máris közölte, hogy a rendőrök helyzetéről haladéktalanul tárgyalni akarnak a belügyminiszterrel. Az érdekvédők rendkívül aggasztónak tartják a helyzetet, már csak azért is, mert az Országos egészségügyi kutatóintézet nemrég közzétett adatai szerint az öngyilkossági kockázat a rendőrségen belül harminchatszor magasabb az országos átlagnál.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Nyaralási teljesítménykényszer: robogás a kiégés felé

Nyaralási teljesítménykényszer: robogás a kiégés felé

Új trend kezd kialakulni a Z-generáció, de az idősebbek nyaralási szokásaiban is – mondta el az InfoRádióban Bereczki Enikő generációkutató. A szakember szerint sokan ma már az új készségek tanulását részesítik előnyben a nyári vakáció során, nem pedig a csendes pihenést, ennek azonban lehetnek negatív következményei.

Íme, Orbán Viktor legfontosabb tusnádfürdői üzenetei a Fidesz jövőjéről – összefoglaló

A Fidesz elnöke a Tusványoson ismertette, milyen utat lát pártja előtt ahhoz, hogy ismét sikeres, kormányra jutó erő lehessen.
inforadio
ARÉNA
2026.07.27. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Szép csendben fogyott el a köztársasági elnöki intézmény súlya Magyarországon - Vajon a közvetlen elnökválasztás elhozhatja a nemzet egységét?

Szép csendben fogyott el a köztársasági elnöki intézmény súlya Magyarországon - Vajon a közvetlen elnökválasztás elhozhatja a nemzet egységét?

A köztársasági elnök alkotmányos feladata a nemzet egységének kifejezése, megválasztása azonban szükségképpen politikai döntés. Magyarországon a parlamenti államfőválasztás sokáig koalíciós alkukhoz és részleges konszenzuskényszerhez kötődött, 2010 után azonban egyre inkább a mindenkori kormánytöbbség személyzeti döntésévé vált. A közvetlen választás első látásra demokratikusabb megoldásnak tűnhet, de önmagában nem garantál pártpolitikán felül álló államfőt, könnyen újabb országos pártpolitikai erőpróbává alakíthatja a tisztség betöltését. Cikkünkben azt vizsgáljuk, milyen intézményi megoldások segíthetik elő, hogy az államfő megválasztása ne pusztán pártpolitikai döntésként, hanem szélesebb legitimációt teremtő alkotmányos eljárásként működjön.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×