Infostart.hu
eur:
381.83
usd:
325.06
bux:
125197.21
2026. január 22. csütörtök Artúr, Vince

Választójogi körkép: így csinálják a románok, a németek és a britek

A román és a német szabályok szerint a külföldön élő állampolgárok is szavazhatnak a választásokon, a szigetországot elhagyó britek azonban csak 15 éven át gyakorolhatják szavazati jogukat. Az InfoRádió tudósítói annak kapcsán adtak erről jelentést, hogy Balsai István, az Országgyűlés alkotmány-előkészítő eseti bizottságának alelnöke közölte: a tervek szerint kiveszik az alaptörvényből azt a passzust, amely állandó magyarországi lakhelyhez köti a választójogot.

Mivel a román választójogi törvény nem tesz állandó lakhely szerinti különbséget a román állampolgárok között, a parlamenti és államelnöki választásokon leadhatják szavazatukat a külföldön élő románok is. Õk, több mint két millióan, főleg Spanyolországban, Olaszországban és más nyugat-európai államokban dolgoznak vendégmunkásként. Emellett százezres nagyságrendűre becsülik azoknak a számát is, akik Moldávia állampolgáraként, a lakóhelyükön maradva szerezték meg a román állampolgárságot.

Németországban minden 18. életévét betöltött fiatal - ha rendelkezik a német állampolgársággal - részt vehet mind a szövetségi törvényhozás, mind pedig a tartományi parlamentek tagjainak megválasztásában. Ugyanígy, szavazócédula segítségével nyilváníthatnak véleményt a helyhatósági választásokon is, és ők határozzák meg, hogy kik képviseljék őket az Európai Parlamentben.

Persze nemcsak a német földön élő német állampolgároknak van meg ez a joga: ha külföldre költöztek szintén szavazhatnak. Erre postai úton van lehetőségük, feltéve, ha regisztráltatták magukat a lakóhelyük szerint illetékes német konzulátuson.

A német állampolgársággal nem rendelkező külföldiek, akiknek állandó lakhelye Németország, szintén részt vehetnek a helyhatósági választásokon, és ha történetesen valamely uniós országból érkeztek, voksuk révén természetesen dönthetnek az Európai Parlament összetételéről is.

Köztudott, hogy Európa számos országában élnek német származásúak, akik közül sokan már a német állampolgárság birtokában érkeznek vissza őseik földjére, de szavazati joggal csak azt követően ruházzák fel őket, hogy német földre érkeztek és letelepedtek.

Így csinálják a britek

A külföldre költöző brit állampolgár a távozása után 15 évig jogosult szavazásra a parlamenti választásokon, de a helyhatósági választásokon nincs szavazati joga. A külföldön született és ott élő britek nem kapnak automatikusan szavazati jogot, de ők persze nem határok megváltoztatása miatt, hanem szüleik elhatározásából születtek az országon kívül.

A jogosultaknak a részvételhez regisztráltatniuk kell magukat. Az illetékes hivatal megküldi a kitöltendő űrlapot, amit azután egy másik, az illetővel nem rokon, külföldi brit állampolgárnak kell tanúként aláírnia, megerősítve, hogy a szavazásra jelentkező személy valóban brit és ténylegesen külföldi rezidens. Megjegyzendő, hogy Nagy-Britanniában engedélyezett a kettős állampolgárság.

A külföldön élő brit elküldheti a szavazatát postán, vagy megbízhatja egy szavazásra jogosult nagy-britanniai ismerősét vagy rokonát, hogy szavazzon helyette is. Ez egy egyszerű űrlap kitöltése útján lebonyolítható.

A sok százezer külföldön letelepedett brit javarésze helyteleníti, hogy 15 év után már nem szavazhat otthon, és egy Madridban élő angol jogi eljárást kezdeményezett a törvény megváltoztatására.

Fontos kérdés

Nem mindegy, hogy a sok külföldön élő brit és román hogyan szavaz, voksaik ugyanis befolyásolhatják az anyaország sorsát. Nagy-Britanniától öt és fél millióan élnek távol, ami a szigetország állampolgárainak tizede. Sokan nyugdíjba vonulásuk után a spanyol tengerpartra költöznek, ahol már olyan sok brit telepedett le, hogy az angliai választások előtt körülben is korteskednek a pártok.

A határon túli románok választójoga igazából az egy évvel ezelőtti államfőválasztáson vált tényezővé Romániában. Traian Bãsescu ugyanis a határon túliak támogatásával győzte le szociáldemokrata ellenjelöltjét - a Románia területén leadott szavazatok alapján Mircea Geoana győzött volna.

A 294 külföldi szavazóközpontban leadott 147 ezer szavazatból 115 ezret kapott Bãsescu, aki a végső összesítés szerint mintegy 78 ezer szavazattal előzte meg Geoanát. A jobboldali jelölt a Moldáv Köztársaságban aratta legfényesebb győzelmet; ott 95 százalékos volt a támogatottsága.

A 2008-as parlamenti választásokon lényegesen kisebb volt a határon túli választói aktivitás. Akkor 221 szavazóközpontban 24 ezer román állampolgár szavazott. Számukra négy képviselői és két szenátori választókerületet szabott meg a törvény.

A választás érdekessége volt, hogy az ázsiai - afrikai választókerületben a Romániai Magyar Demokrata Szövetség jelöltje, Kötő József színházkritikus szerzett képviselői mandátumot. Románia egyébként a más államok által szervezett romániai választásokban is segítséget nyújtott. A horvát állampolgárságot is szerzett bánsági horvátok falvaiban a román hatóságok biztosították a horvát választások szavazóközpontjait.

Hanganyag: Gazda Árpád, Vincze András és Sárközi Mátyás

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Magyarics Tamás: Donald Trump ismert forgatókönyhöz nyúlhat, Grönland lehet az „új Guantánamo”

Magyarics Tamás: Donald Trump ismert forgatókönyhöz nyúlhat, Grönland lehet az „új Guantánamo”

Az esetleges tárgyalások során az is opció lehet, hogy az Egyesült Államok tartós bérletet kap Grönlandon időkorlátozások nélkül, de a felek más olyan megoldást is találhatnak, amivel biztosított lehet Európa védelme – mondta az InfoRádióban az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora. A külpolitikai szakértő szerint a geopolitikai szempontok mellett gazdasági okokból is fontos lenne az USA-nak Grönland megszerzése, mert a ritkaföldfémek és más nyersanyagok ottani kitermelésével csökkenhetne a Kína-függőség.

Új szabályokat kell megtanulniuk a motorosoknak és a rollereseknek – szabályváltozások, észrevételek a KRESZ-professzortól

Az új KRESZ-tervezet számos változást tartalmaz, melyek a motorosokat és az elektromos rollerrel közlekedőket is érintik. Pető Attila az InfoRádió Aréna című műsorában azt mondta, a javaslatok megfelelők és észszerűek, az viszont már más kérdés, hogy az érintettek mit szólnak és mennyire lesznek partnerek.
inforadio
ARÉNA
2026.01.23. péntek, 18:00
Kovács Erik
a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézet vezető kutatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×