Franciaországban ma is általános sztrájkot tartanak a nyugdíjreform elleni tiltakozásul. A szakszervezetek támogatottsága azonban csökken, az akciósorozat kifulladóban van. A sztrájkolók aránya kifejezetten alacsony és az ellenzéki szocialista pártban is egyre inkább felszínre kerülnek a belső nézeteltérések.

A kormány hétfőn válságstábot állított fel, melynek az üzemanyaghiány kialakulását kell megakadályoznia. Becslések szerint ugyanis legalább 2500 benzinkút tartott zárva hétfőn, ami az országban működő töltőállomások egyötödét teszi ki.

A hiányt a kormány és a szakértők továbbra is a vásárlói pánikkal magyarázzák, illetve azzal, hogy a legradikálisabb tüntetők több üzemanyagraktárat lezártak. A hivatalos álláspont szerint az egyelőre nem okoz gondot, hogy a francia területen működő tizenkét kőolaj-finomító mindegyikében sztrájkolnak a munkások.

Nicolas Sarkozy pedig hétfőn személyesen ismételte meg "nyugodt, de határozott" hangon, hogy a reformot végigviszik, mert arra az országnak szüksége van. A francia média egy része mindeközben kezd kifejezetten demonstráció ellenessé válni.

Egyrészt azért, mert egy hónapon belül immár negyedszer nem jelenhetnek meg a lapok az újságárusoknál és ez tetemes veszteséget okoz számukra, másrészt egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy a legradikálisabb szakszervezetek visszaélnek a sztrájkjoggal, amikor például lezárják az olajraktárakhoz vezető utakat és általában az amúgy is gyengélkedő gazdaság megbénítására törekszenek.

A Les Echos gazdasági napilap elemzője például ezt felelőtlen magatartásnak nevezi, és azt követeli az ellenzéki pártok vezetőitől, hogy ítéljék el ezeket az akciókat. A szocialista vezetésnek azonban egyre inkább szembe kell néznie a belső, inkább a szélsőbalhoz húzó irányzatával, amely nem ért egyet azzal, hogy főtitkáruk elképzelhetőnek tartja a nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettség felemelését 41,5 évre.

Márpedig a kormány és a legnagyobb ellenzéki párt közötti vita alapvetően abban áll, hogy az első nyíltan kimondja, hogy a jelenlegi hatvanról hatvankét évre kell felemelni a nyugdíjkorhatárt, az utóbbiak viszont lényegében elkenik ezt a kérdést, mondván, meg kell hosszabbítani a járulékfizetési kötelezettséget, ám továbbra is lehetővé kell tenni, hogy aki akar, hatvan éves korban mehessen nyugdíjba. Ami az esetek többségében nyilvánvalóan nem teljes összegű nyugdíjat jelentene.

A média és a társadalom egy részében egyébként az is erős ellenérzést vált ki, hogy a tiltakozási akcióból azok a vasutasok és a városi tömegközlekedésben dolgozók is masszívan kiveszik a részüket, akik az átlaghoz képest rendkívül előnyös körülmények között, átlagosan 55 éves korban vonulhatnak nyugdíjba.

A tömegmozgalom hitelességét az is veszélyezteti, hogy amint az várható volt, a diákok megmozdulásaiba egyre több törő-zúzó fiatal kapcsolódik be. A rendőrség hétfőn csaknem háromszáz személyt tartóztatott le, akik kirakatokat törtek be, autókat gyújtottak fel, sőt, egy iskolát egyenesen porig égettek. Márpedig az utcán kiabáló, olykor alig 15 éves fiatalokat a radikálisabb szakszervezetek és a szocialista vezetők egy része hívta tüntetni.