Az Egyesült Államok szerint aggodalomra ad okot, ha a területi vitákban a "kényszerítés eszközéhez" nyúlnak. Robert Gates védelmi miniszter ezzel a megjegyzésével Hanoiban kimondatlanul Kínára utalt, amely az utóbbi hónapokban több szomszédjával keveredett területi vitába. Gesztusértékű volt ugyanakkor Peking részéről, hogy szabadon engedett kilenc vietnami halászt, akiket egy vitatott hovatartozású szigetcsoportnál fogott el. Az amerikaiak ezek után arról kezdtek el beszélni, hogy "elmúlt az azonnali válság veszélye" a Dél-kínai-tengeren.

A régió egyes területeire Brunei, Malajzia, a Fülöp-szigetek, Tajvan és Vietnam is igényt formál. Az ok: a felételezett gazdag olaj- és gázmezők. Kína azt mondja, a térség több mint a fele az övé. Itt halad át a világ tengeri olajszállításának fele.

A védelmi találkozó résztvevői bíztatónak találták, hogy Kína nem hozta fel a vitát a tanácskozáson.

Peking a múlt hónapban Japánnal keveredett súlyos vitába, amikor egy vitatott hovatartozású szigetcsoportnál egy kínai halászhajó összeütközött egy japán őrnaszáddal. A kínai kapitányt őrizetbe vették, Kína erre válaszul diplomáciai ellenlépéseket tett, és egyes források szerint leállította az elektronikai termékekhez és autóalkatrészekhez szükséges ritka fémek exportját. Kína ez utóbbi állítást cáfolta.

Az Egyesült Államok, amely Japán és Tajvan regionális szövetségese, és amely aggódik a kínai haditengerészet növekvő önbizalma miatt, azt mondja: nem akar állást foglalni a területi vitákban, azokat békés eszközökkel kell rendezni.

Kína azt állítja: nyitott az együttműködésre, és senkit sem fenyeget. Korábban viszont jelezte: a dél-kínai-tengeri ellenőrzést "alapérdekének" tartja. Most egy védelmi illetékese közölte: a témát meg sem említették, mert az "nem számít". Washingtonban úgy értékelik, hogy Peking visszalépett, és ezt kihasználva igyekeznek javítani a kapcsolatokat. Erre utal, hogy Robert Gates védelmi miniszter találkozott Hanoiban kínai kollégájával.