Az akkori emberiség fele halt meg az 1300-as években dúló pestisjárványban: egy friss kutatás olyan mutációkat talált több évszázada elhunyt emberek csontvázainak DNS-ét vizsgálva, amely segített abban, hogy az emberek túlélhessék a betegséget – ám egy autoimmun betegség kialakulásához vezettek.

A fekete halál 200 millió embert szedett áldozatul, a kutatók azt feltételezték, hogy egy ilyen méretű járványnak elkerülhetetlen hatása lehetett a humán evolúcióra. 206 csontvázat vizsgáltak meg, a halál időpontját esetükben precízen meg tudták állapítani a BBC cikke szerint. Egyes elhunytak még a járvány előtt haltak meg, de voltak a vizsgált csontvázak közt pestisbe belehalt, illetve az után elhunyt emberekhez tartozók is.

Hatalmas túlélési előnyt ad egy mutáció

Az elemzésbe bevonták a londoni tömeges temetkezésekhez használt East Smithfield-i pestisgödrökből származó csontokat, de érkeztek minták Dániából is. A vizsgálatok során az ERAP2 nevű gén mutációját fedezték fel, melyről kiderült, hogy

akinek megvolt a testében, az 40 százalékkal nagyobb eséllyel élte túl a pestist.

"Ez óriási, hatalmas hatás, meglepetés, hogy ilyesmit találunk az emberi genomban" – mondta Luis Barreiro professzor, a Chicagói Egyetem munkatársa.

A gén feladata, hogy fehérjéket állítson elő, amelyek feldarabolják a betolakodó mikrobákat, a töredékeket megmutatják az immunrendszernek, felkészítve azt arra, hogy hatékonyabban felismerje és semlegesítse az ellenséget. A génnek különböző változatai vannak – olyanok, amelyek jól működnek, és olyanok, amelyek semmit sem csinálnak –, és minden szülőtől kapunk egy-egy példányt. A szerencsések, akik nagy valószínűséggel túlélték a pestist, jól működő változatot örököltek.

Kísérletek is megerősítették a feltételezést

A túlélőknek aztán gyermekei születtek, akiknek tovább tudták adni ezt a génmutációt, ami így elterjedhetett.

"Két-három generáció alatt

10 százalékos változást találtunk,

ez az eddigi legerősebb szelekciós esemény az embernél" – mondta el Hendrik Poinar evolúciós genetikus, a McMaster Egyetem professzora.

Az eredményeket pestis baktériummal (Yersinia pestis) végzett modern kísérletek is megerősítették. A hasznos mutációkkal rendelkező emberek vérmintái jobban ellenálltak a fertőzésnek, mint azoké, akiknek nem volt ilyen mutációjuk.

A Covidnak nem lesz ilyen hatása

A mutáció még ma, 700 évvel a pestisjárvány után is gyakoribb a modern ember génkészletében, mint a fekete halál előtt volt – igaz, autoimmun betegségek, mint például a Crohn-betegség kialakulásával is összefüggésbe hozható ez a mutáció.

Barreiro professzor szerint a 40 százalékos túlélési előny a legerősebb szelektív fitneszhatás, amelyet valaha is becsültek az embernél. Felmerülhet a kérdés, a Covid-járvány is hagy-e hasonló örökséget: a tudósok szerint nem, mivel az evolúció a szaporodás és a gének továbbadásának képességén keresztül működik. A Covid nagyrészt időseket öl meg, akik már túl vannak a gyermekvállaláson. A pestis minden életkorban szedett áldozatokat – ezért tud hatása is ilyen tartós lenni.