23 °C
Az Egyesült Államokban, Iowában vettek mintát szarvasoktól kilenc hónapon keresztül rendszeresen: az összes vizsgált állat mintegy egyharmada volt az aktív fertőzés státuszában. November és január közt, a csúcson a levett minták nyolcvan százaléka volt pozitív.
A kutatás korábbi eredményekre alapozott: azok szerint más amerikai államokban a szarvasok egyharmada ki volt téve a vírusnak, más abban, hogy az aktív fertőzések magas arányát mutatja, amelyek sokkal rövidebb ideig tartanak, írja a The Guardian.
Az állatok megbetegedésének eredete az emberről rájuk terjedt megbetegedés lehetett, és valószínűleg ezt követően kezdett el terjedni a populációban.
Sokkoló eredmények
A tudományos világot nagyjából minden, amit a szakértői ellenőrzés előtt álló tanulmányban foglaltatik, sokkolta. Az ismert tény volt, hogy a szavasok is elkaphatják a betegséget, de az, hogy volt olyan időszak, amikor ötből négy szarvas volt fertőzött, meglepő. Az is hasonlóan érdekes, hogy ennyire egyértelműen emberre vezethető vissza az első megbetegedés.
Vivek Kapur, a Penn State mikrobiológia professzora és a tanulmány társszerzője szerint amennyiben a vadon élő populációkhoz jut el így a SARS-CoV-2, akkor futótűzként fog terjedni a feltételezések szerint.
Az Észak-Amerikában nagy számban előforduló szarvasok, amelyek a vadászok kedvelt célpontjai, rendkívül fogékonyak a SARS-CoV-2-re,
eldobott élelem legelésével, szennyezett szennyvíz ivásával vagy olyan aljnövényzetben való szimatolással fertőződhetnek meg, ahol egy ember korábban könnyített magán. Úgy is megfertőződhetnek, hogy az emberrel soha nem is találkoztak szemtől-szembe.
Fajról fajra jut tovább a vírus
Az eredmények kapcsán feltételezhetjük azt is, hogy más fajokban is hasonlóan képes lehet terjedni a koronavírus, ami nehézzé teheti visszaszorítását.
Világszerte jelentettek megbetegedéseket macskáknál, kutyáknál, menyéteknél, görényeknél, nyesteknél, oroszlánoknál, tigriseknél, pumáknál és gorilláknál.
A denveri állatkertben nemrégiben pozitív lett több hiéna tesztje, ez volt az első megerősített eset ezeknél az állatoknál.
Már a pandémia előtt is ismert volt, hogy a koronavírusok megfertőzhetik az állatokat is, Amerikában egyes állatokat oltanak is ellene.
Egy másik koronavírus, amely ma már csak enyhe megfázásos tüneteket okoz, lehetett az oka egy 1889-es, egymillió emberéletet követelő járványnak: ez valószínűleg szarvasmarhákból terjedt át emberekre. A szarvasmarhák koronavírusokat adtak át szarvasoknak is, ami aggodalomra ad okot azzal kapcsolatosan, hogy a SARS-CoV-2 is hasonlóan terjedhet a szarvasok, a szarvasmarhák és az emberek között.
Nehéz lesz tőle megszabadulni
Ez katasztrofális következményekkel járhat: nem lehet igazán megszabadulni olyan vírustól, amelynek van egy rezervoárja, amelyben szabadon terjedhet és mutálódhat, miközben nem tudjuk, a mutációk eredményeképp milyen tulajdonságai változnak meg.
Mindez indokolja, hogy legalább a vírus terjedését próbáljuk a rendelkezésünkre álló eszközökkel megfékezni:
az oltások ilyen lehetőséget jelentenek.
Ezen túl azonban szükség van egy jobb megfigyelőrendszerre, amely jelezni képes a vírus megjelenését egy adott állatpopulációban, illetve igyekezni kell az emberre való átlépést megelőzni.
"Ehhez pedig olyan igazán nehéz kihívásokkal kell szembenézni, mint a földhasználat változása, az erdőirtás, az éghajlatváltozás és az urbanizáció" - vélekedik Ellen Carlin, a Georgetown Egyetem Globális Egészségtudományi és Biztonsági Központjának kutatóprofesszora.
