Elvi síkon nagyon is elképzelhetőnek tűnt, hogy az új koronavírusra is jellemző a szezonalitás: a négy másik, embereket is fertőző koronavírus viselkedése is ilyen, ráadásul a fertőzésszámok, a kórházba kerülők aránya és a halálozások is a hidegebb időszakban tetőztek a koronavírus esetében, míg a nyár nyugalmasabban telhetett, írja a MedicalXpress. Minderre ráerősít az emberi viselkedésnek a fertőzés továbbadására gyakorolt hatása:

• nyáron többet vagyunk a szabadban, ami kevésbé kedvez a terjedésnek,
• aktívabbak vagyunk, ami ellenállóbbá teszi szervezetünket,
• és több napfény is ér minket, ami a D-vitamin szintjének emelkedésével az immunrendszer támogatja.
• Az UV-sugárzás efölött csökkenti a vírus túlélésének idejét egyes felületeken.

Soktényezős egyenlet

Nem állt ugyanakkor eddig rendelkezésre olyan kutatás, amely komplexen vizsgálta volna, hogyan változik a koronavírus terjedése a meleg évszakban. Kieran Sharkey kollégáival 359, félmilliós lakosságúnál nagyobb, 2020-ban komoly koronavírus-kitörést átélt városban vizsgálta a koronavírus terjedését, először meghatározva az r0-számot, amely a vírus kezdeti reprodukciós rátája abból az időszakból, amikor oltásból vagy a betegségen történő átesésből fakadó immunitás még nem szólt bele abba. Ezeket demográfiai adatok mellett időjárási adatok és a járvány terjedésének mérséklésére bevezetett korlátozó intézkedések segítettek értelmezni.

Megállapításuk szerint

az UV-sugárzás növekedésével csökkent az r-szám.

Az r0 0.05-tel csökkent minden 10 kJ/négyzetméternyi sugárzásemelkedés hatására. Ez a szezonalitás elméletét igazolja, ám azt nem támasztja alá, hogy a szezonalitás az UV-sugárzás növekedésének következménye, mivel az sok más jelenséggel, közte a hőmérséklet emelkedésével korrelál.

A korlátozások hatnak

Az UV-sugárzás kapcsán megfigyelt csökkenés mértéke ugyanakkor eltörpül más, egyéb faktorok hatása mellett. Egy város mérete, a légszennyezettség mértéke és a korlátozó intézkedések sokkal nagyobb hatást gyakoroltak az r0 változására.

A kormányintézkedések hatása például négyszerese volt annak, amit az UV-sugárzással kapcsolatosan megfigyelhettek:

a közeljövőben ezek a beavatkozások gyakorolnak majd igazán hatást a járvány terjedésére - az oltás mellett.

Azt, hogy valóban endemikussá válik-e az új koronavírus, még a jövő kérdése: a szezonalitásnál valószínűleg fontosabb szerepe lesz a megfertőződés révén elért immunitásnak, az oltások nyújtotta védelemnek és annak hosszának, valamint az új variánsok megjelenésének.

A hazai helyzet

Jelenleg a magyarországi becsült r-szám 0,86 (szélesebb skálán biztosabb meghatározni, 0,68-1,1 között lehet valahol). Ez jó hír lehet, mivel 1 alatti r esetén a fertőzések száma csökkenő tendenciát mutat. Az EpiForecast ugyanakkor csak a rendelkezésére bocsátott adatokból tud jósolni: eszerint várhatóan csökkenni fognak az esetszámok, és az is várható, hogy 1 alatt maradjon a reprodukciós ráta, ha a továbbiakban is a mostani tendenciák folytatódnak.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!