A rhinovírus annyira elterjedt, hogy még ha rövid életű is a felfedezés hozta előny, az mindenképpen hasznos lehet a koronavírus elleni harcban – vélekednek az eredményeket közreadó glasgow-i kutatók. A BBC cikkének magyarázata szerint hogy megértsük a vírusok közti harcot, képzeljük el az orrunkban, torkunkban és tüdőnkben található sejteket megannyi apró házként. Ha egy vírus beköltözik valamelyikbe, nyitva is hagyhatja maga mögött az ajtót, hogy még többen jöjjenek vele, de be is csaphatja maga mögött, megtartva magának az egész házat.
Nem osztozik a házon a rhinovírus
Az utóbbi viselkedésformára jó példa az influenzavírus, amely teljes mértékben magányosan szeret "dolgozni", míg az adenovírus szívesen megosztja másokkal is házát, ha már egyszer bejutott abba. A koronavírussal kapcsolatosan eddig még nem volt ismert, mennyire nyitottak erre a típusú közös háztartásra – főként, mivel az elmúlt egy év távolságtartása nagy mértékben lassította az összes vírus terjedését, így pedig nehéz volt bármit is tanulmányozni.
A Glasgow-ban található Víruskutató Központ munkatársai a légutakat belülről bélelő szövethez hasonlatos felületet állítottak elő, majd SARS-CoV-2-vel és rhinovírussal fertőzték meg. Utóbbi az egyik legelterjedettebb vírus a világon, a nátha okozója.
Ha a két vírust egyszerre szabadították rá a sejtekre, a rhinovírusnak sikerült csak fertőzést okoznia.
Ha a rhinovírus egy nappal előbb került a sejtekbe, esélyt sem hagyott az új koronavírusnak, ha pedig az már előbb bejutott, akkor kiütötte onnan.
Történt már ilyen
Pablo Murcia, a kutatás egyik vezetője szerint ez nagyon nagy felfedezés: magas rhinovírus-prevalencia mellett ugyanis nem tudnak új koronavírusos fertőzések bekövetkezni. A jelenség egyébként nem példa nélküli: 2009-ben a sertésinfluenza terjedésének vetett véget egy komolyabb rhinovírus-járványkitörés.
A vizsgálatok során kiderült, hogy a rhinovírus olyan immunválaszt vált ki a sejtekben, amely
hatására a SARS-CoV-2 nem tud elkezdeni szaporodni.
Ha ezt az immunválaszt blokkolták, akkor a koronavírus úgy viselkedett, mintha a rhinovírus ott sem lenne.
Van rossz hír is
A rossz a jóban az, hogy a rhinovírus-fertőzés elmúltával a koronavírus már meg tudja fertőzni a sejteket. Murcia ezért megjegyezte, hogy az oltás, a higiéniai intézkedések és a vírusok interakciója tudják csökkenteni a koronavírusos megbetegedések számát, de a legnagyobb hasznuk az oltásoknak van.
Lawrence Young, a Warwick Medical School szakértője szerint a kutatás arra mutat rá, hogy a téli időszakban, amikor a rhinovírus elterjedtebb, hatása lehet a koronavírus terjedésére és az általa az emberekre rótt teherre, de pontosan még nem tudni, mit jelent mindez a következő telek szempontjából. A koronavírus még sokáig velünk lesz és a távolságtartás miatt most kevésbé terjedő vírusokkal szemben csökkenő immunitás révén azok erőteljesebben térhetnek vissza. Ez azt is jelentheti, hogy a következő telek influenzajárványai és egyéb légúti megbetegedései súlyosabbak lehetnek, mint a korábbiak voltak.