Infostart.hu
eur:
386.43
usd:
331.67
bux:
118863.12
2026. január 13. kedd Veronika
Nyitókép: Pixabay

Sokkoló európai jövőt jósolnak a fák évgyűrűi

Fák évgyűrűinek vizsgálatával állapították meg a szakemberek azt, hogy az elmúlt kétezer év legpusztítóbb száraz időszakát éljük 2014 óta.

Hőhullámok és csapadékhiány: amit 2014 óta tapasztalhatunk, az extrémebb annál, amit az elmúlt kétezer évben bármikor megélt az emberiség – írja a The Guardian. A globális felmelegedés lehet az oka annak, hogy ilyen mértékű hőhullámok következnek be, arra, hogy mennyire kuriózum az utóbbi évek meleg időjárása, fák évgyűrűit megvizsgálva döbbentek rá a kutatók. Elmondásuk szerint ezek a forró nyarak korai halálozásokért, a termés elpusztulásáért és erdőtüzekért is felelőssé tehetők. A folyók alacsony vízszintje nehezítette és drágította az áruk folyami szállítását, de az atomerőművek hűtésére is hatással volt. A tudósok arra számítanak, a következő években gyakrabban élhetünk át szárazságokat, a forró időszakok pedig még az eddigieknél is extrémebbek lesznek.

Az utóbbi hét év történéseit megelőzően is fokozódott az európai nyarak szárazzá válása, amelyekért biztosan nem a vulkáni vagy naptevékenység a felelős: valószínűbbnek tartják, hogy a Föld légkörén belül kell a választ keresni.

"Mindannyian tisztában vagyunk azzal, hogy rendkívül meleg és száraz nyaraink voltak az elmúlt években" – mondta Ulf Büntgen, a Cambridge-i Egyetem professzora, a kutatás vezetője. „Eredményeink szerint az elmúlt évek klímája rendkívülinek számít, az elmúlt kétezer évben nem volt példa ilyen jelenségekre.” A szakemberek rendelkezésére álló adatok 2018-cal véget érnek, de 2019-ben és 2020-ban is nagyon forró volt az európai nyár.

A kutatók szerint a futóáramlás pozíciója és a kontinens fölötti légáramlás okozta a szárazságot, minden hátterében pedig a klímaváltozás áll. Büntgen szerint a klímaváltozás magával hozza az egyre gyakrabban bekövetkező extrém időjárási események sorát, ami a mezőgazdaság, az ökoszisztéma és a társadalom számára is rossz hír. A leginkább jelenleg az erdőgazdálkodás és a mezőgazdaság sínyli meg a forró nyarakat.

Friederike Otto, az Oxfordi Egyetem kutatója szerint munkájuk egyik erőssége az, hogy soha korábban nem állt rendelkezésre olyan adathalmaz, amely történelmi összehasonlításra teremtett volna alapot. Kutatásukról a következőket mondta: "Alátámasztja, hogy az európai nyarak extrém forrósága, amelyet egyértelműen az ember okozta éghajlatváltozásnak tulajdonítunk,

megváltoztatja az európai nyár jellegét."

A klímaváltozás tehető felelőssé az extrémen csapadékos telekért is: 2100-ra tízszer akkora felhőszakadások is eláraszthatják a Föld egyes részeit, mint a közelmúltban, ha semmit sem sikerül változtatni a jelenlegi helyzeten.

Címlapról ajánljuk

Elemzők a kampányról és a siker útjáról: nagy a különbség a pártok stratégiája, de akár a támogatottsága között is

A kampány intenzív lesz, a választási részvételi hajlandóság pedig kulcsfontosságú – mondták az InfoRádió Aréna című műsorának vendégei. Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet igazgatója és Závecz Tibor, a ZRI Závecz Research vezetője ismertette a legfrissebb pártszimpátia-kutatásokat, arról is szó volt, milyen témák befolyásolhatják leginkább az április 12-i országgyűlési választás eredményét. Értékelték a pártok online és offline jelenlétét is.
inforadio
ARÉNA
2026.01.14. szerda, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×