Infostart.hu
eur:
364.1
usd:
330.97
bux:
146155.68
2026. november 17. kedd Gergő, Hortenzia
Az amerikai Allergiás és Fertőző Betegségek Országos Intézete (NIAID) által közreadott,  dátumozatlan elektronmikroszkópos kép a SARS-CoV-2 nevű koronavírusról, amint laboratóriumban tenyésztve a narancsárga színű kórokozó előtör a környező sejtből. A 2019-nCoV néven is ismert vírus egy fertőző humán koronavírus, amely a COVID-19-nek nevezett, tüdőgyulladásos megbetegedést okozza. A mintát egy betegtől vették az Egyesült Államokban. A COVID-19-nek elnevezett újfajta koronavírus előidézte betegség halálos áldozatainak száma 1776-ra emelkedett Kínában, a legtöbben a járvány gócpontjában, Hupej tartomány székhelyén, Vuhanban hunytak el. A 2019 december közepe óta tomboló járvány fertőzöttjeinek száma 70 548-ra nőtt.
Nyitókép: MTI/AP/NIAID-RML

Megnyugtató hírek érkeztek az újrafertőzöttekről

Egy dél-koreai kutatás szolgált hasznos megállapításokkal.

A járvány lefutásában sokkal előttünk járó Dél-Koreában - és ennek nyomán a világ többi részén is - komoly riadalmat okozott, amikor pár hete kiderült, hogy egyes, a Covid-19 betegségből felgyógyult emberek vérében hetekkel a tünetek megszűnése után is kimutatták a vírust. Mivel egyelőre keveset tudunk a vírus tulajdonságairól - többek között azt sem, hogy a fertőzésen átesettek vajon kapnak-e védettséget attól, hogy antitestek is vannak a szervezetükben, és ha igen, meddig szólót, vagy hogy újra el lehet-e kapni a betegséget, ezért érthető volt a riadalom.

Egy friss dél-koreai kutatás - amelyet a Bloomberg idézett, és a hvg.hu is szemlézett - viszont kiderítette, hogy az úgynevezett újrafertőzöttek esetében bár gyógyulás után újrapozitív lett a tesztjük, és kimutatható a vírus a szervezetükben, valószínűleg nem fertőznek tovább. A dél-koreai betegségellenőrző és megelőző központ (KCDC) 285 ilyen embert vizsgált meg alaposan, és arra jutott, hogy a szervezetben ilyenkor még jelenlévő vírus már nem szaporodóképes, de lehet, hogy már nem is él.

Laboratóriumi körülmények között ugyanis nem tudták már szaporítani a mintákból származó kórokozót.

Megállapították azt is, hogy az újrapozitívnak jelzett páciensek - néhányuk esetében a fertőzéstől számított 82 napon jelzett újra pozitív eredményt a teszt - többségének szervezetében vérvizsgálattal jobbára kimutathatóak azok az antitestek, amelyek a potenciális újrafertőzéstől megvédik őket.

Ez mindenképpen jó hír a járványvédelmi lazításokat tervező térségekben, ugyanis arra utal, hogy

a gyógyultak már nem jelentenek veszélyt azokra, akik még nem fertőződtek meg, ha betartják az ajánlott szociális távolságot.

Továbbá az egészségügyi rendszerek és a munkáltatók számára is könnyebbséget jelent, mivel nem szükséges negatív teszteredményhez kötni az érintettek visszatérését a munkába, ha a betegség tüneteinek megszűnését követően letöltötték a két hetes izolációs időszakot. Legalábbis az újraírt dél-koreai járványvédelmi protokoll szerint.

A Bloomberg hírügynökség idézett egy másik, áprilisban megjelent kutatást is, amely arra jutott, hogy a koronavírus örökítőanyagát kimutató PCR szűrőeljárás nem képes megkülönböztetni az életképes és a halott vírusokat. A friss eredmények is ezt látszanak alátámasztani. Mindez segíthet a vírusfertőzésre reakcióként megjelenő antitesteket kimutató gyorstesztekkel kapcsolatos vitát is eldönteni. Egyes kutatók szerint ugyanis az antitestek közvetítik valami módon a védettséget a vírussal szemben, de erre egyelőre nincs egyértelmű bizonyíték.

Ahogy azt sem tudják még biztosan, hogy mennyi időre szól a fertőzésen átesettek védettsége. Egy friss kutatás szerint a SARS vírusfertőzésen átesett betegek szervezetében 9-17 évvel a megbetegedés után is szignifikáns mértékben volt jelen a vírust közömbösítő antitest. De megállapították azt is, hogy a SARS fertőzésen átesettek még jelen lévő közömbösítő antitestjei nem működnek az új koronavírus ellen, noha a két vírus genetikai rokonságát már bebizonyították.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Zacher Gábor: a férfiak rosszabbul állnak az absztinencia megtartásában

Zacher Gábor: a férfiak rosszabbul állnak az absztinencia megtartásában

A franciák mennyiség szempontjából ugyanannyit isznak, mint mi. Viszont ott az átlagéletkor magasabb, az alkohollal kapcsolatos megbetegedések száma jóval kisebb. Ennek hátteréről, a magyar férfi és női alkoholizmus milyenségéről, az absztinencia megtartásának nemek közti különbségeiről is beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában Zacher Gábor toxikológus, sürgősségi orvos.

Navracsics Tibor a Seszták-ügyről: az időnk fogy, de a Fideszben még megvan a megújulás képessége

Navracsics Tibor, az Orbán-kormány volt minisztere szerint a Fideszen belül sürgősen tisztázni kell a múltat, és, mint fogalmazott, „aki esetleg bűncselekményt követett el a kormányzati időszak alatt, vagy akár azon kívül is, attól mindenképpen meg kell szabadulnia a közösségnek”. Navracsics Tibor hangsúlyozta: a Fideszt nem tudja elképzelni Orbán Viktor nélkül.
inforadio
ARÉNA
2026.11.17. kedd, 18:00
Paréj Áron
kiberbiztonsági szakértő, a Cyber Operations Group alapító ügyvezetője
Nagy ütést kaptak a tőzsdék, csúnya lett a zárás az USA-ban

Nagy ütést kaptak a tőzsdék, csúnya lett a zárás az USA-ban

Az Nvidia körüli botrány adott irányt múlt héten a tőzsdéken, és a rossz hangulat továbbra is kitart. Európában mérsékelt esést lehetett látni, az amerikai tőzsdéket pedig ismét az AI-részvények húzták lefelé a hétfői kereskedésben. A magyar tőzsde a napon belüli kilengések ellenére pluszban zárt, a blue chipek közül a Telekom és a Richter árfolyama is új történelmi csúcsra ment ma. Itthon az MNB holnapi kamatdöntése lesz a hét első felében a legizgalmasabb, külföldön pedig továbbra is az AI-részvényeken lesz a világ szeme, jön az Nvidia gyorsjelentése és az Anthropic IPO-ja is teszteli a piacokat.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×