INFORÁDIÓ 
2020. május 25. hétfő
Orbán

stromboli

vulkánkitörés

láva

Hamufelhőt lövell a Stromboli tűzhányó a Szicíliától 60 km-re északra elterülő azonos nevű apró szigeten 2019. augusztus 28-án.

Életveszély a Strombolin: 200 kilométeres sebességgel zúdult le a vulkáni ár

Infostart

Ismét kitört az olaszországi Stromboli vulkán, amely tüzes rögöket lövellt a magasba - az eseményekről videó is készült. A vulkánkitörés hátteréről Harangi Szabolcs, az MTA levelező tagja, az ELTE Kőzettan-Geokémiai tanszék tanszékvezető egyetemi tanára, az MTA-ELTE Vulkanológiai Kutatócsoport vezetője írt elemzést.

A Stromboli vulkán szerda déltájban heves robbanással kitört. Mondhatjuk, hogy ez egy tűzhányó dolga, a vulkánok kitörnek, de… A Stromboli jó 2000 éve folyamatos kitörésben van, ami azt jelenti, hogy 15-20 percenként tűzijátékszerűen robbannak ki és spriccelnek szét valamelyik kürtőjéből az izzó lávacafatok. A kitörések megszokottak, csak kis területre terjednek ki és jól megfigyelhetők a kráter pereméről. Az érdeklődés pedig nagy, az elmúlt évtizedekben százezrek másztak fel a csaknem 1000 méter magas hegyre, hogy részesei legyenek ennek a színpompás természeti eseménynek. Mi akkor a különleges ebben a kitörésben? Az, hogy

ez messze nem megszokott a Stromboli viselkedésétől és jelentős veszélyt jelent.

A szerdai kitörés hasonló volt a július 3-i heves robbanásos kitöréshez, amely egy ember halálát okozta és amely után megtiltották a turisták feljutását a vulkánra. A tűzhányó a szokottnál is aktívabb maradt. Erőteljesebbek és gyakoribbak voltak a lávatűzijáték-kitörések, a kráter alatt felnyílt repedésekből lávafolyamok indultak ki és ereszkedtek le a meredek északnyugati oldalon. Ahhoz, hogy megértsük, miért ez a változás a vulkán életében és mi okozza a veszélyes kitöréseket, a vulkán alá kell nézni. Ezt pedig a kitörések során keletkezett vulkáni kőzetek részletes elemzésével, vizsgálatával, a kapott adatok szakszerű értelmezésével tehetjük meg. A kőzettani vulkanológia mellett a felszínre törő gázok összetételének mérése, a geofizikai adatok értelmezése és a folyamatos műszeres megfigyelés, azaz monitoring segít megállapítani, mi történik, mire lehet számítani.

A vulkáni kőzetek tulajdonságai, kémiai összetétele azt jelzik, hogy az ilyen nagy kitörés előtt, ami történt 2003-ban és 2007-ben is, friss, gázdús magma nyomul fel a vulkán alatt nagyobb mélységből. A felemelkedés miatti nyomáscsökkenés elindítja a gázbuborékok kiválását, akárcsak a pezsgőspalackban, ahogy nyitjuk kupakját, és végül a felhabzott magma heves robbanással tör ki. Ez a magma tehát teljesen más, mint az, amely az 1-2 kilométer mélyen lévő magmatározóból táplálja a lávatűzijáték kitöréseket.

A július 3-i kitörés óta tovább tart a nagy mélységből érkező magmautánpótlás, és ez okozhatja az erőteljesebb kitöréseket és a szokottnál jelentősebb kén-dioxid gázkiáramlást. Ez pedig újabb nagy robbanásos kitöréshez is vezethet. Ez következett be augusztus 28-án dél tájban, a lefolyása pedig teljesen más volt, mint ami a tűzhányóra jellemző.

A firenzei egyetem műszerei négy perccel a kitörés előtt jeleztek olyan adatokat, amelyek alapján arra lehetett következtetni, hogy nagy az esélye egy jelentősebb, úgynevezett paroxizmális kitörésnek. A felszín hirtelen emelkedni kezdett, hasonlóan mint a 2007. március 15-i kitörés előtt, ami a magma jelentős túlnyomását jelezte. A webkameraképek elemzése segít a kitörés rekonstruálásában. A magma egymást néhány másodpercen belül követő négy-öt robbanással tódult a felszínre, majd a szétszakadó magmafoszlányok és kőzettörmelékek nagy mennyiége miatt túlsúlyossá váló kitörési felhő rögtön összeomlott és a meredek északnyugati lejtőn rohant le.

Ez a vulkáni törmelékek és gázok elegyéből álló piroklasztár közel 200 km/óra sebességgel zúdult le és jutott a tengerbe,

ahol még több száz métert haladt előre. Szerencsére egyetlen közelben lévő hajó sem került útjába, a videofelvételek azonban ijesztően mutatják az ilyen kitörések komoly veszélyét. Mindössze fél perc alatt zajlott le a robbanásos kitörés és jutott le a piroklasztár a vulkán oldalán, a több mint egy kilométer távolságban lévő tengerbe.

Hamufelhőt lövell a Stromboli tűzhányó a Szicíliától 60 km-re északra elterülő azonos nevű apró szigeten 2019. augusztus 28-án. Fotó: MTI/EPA/ANSA/Manfredi Musumeci
Hamufelhőt lövell a Stromboli tűzhányó a Szicíliától 60 km-re északra elterülő azonos nevű apró szigeten 2019. augusztus 28-án. Fotó: MTI/EPA/ANSA/Manfredi Musumeci

A Stromboli mindeddig a turistacsalogató vulkántúrákról volt híres, amelyeket 2003 óta már csak vezetővel lehetett lebonyolítani. Az idei nyár jelentős bevételkiesést jelent, de komoly figyelmeztetést is mutat, hogy még a jól ismert tűzhányók esetében is lehet váratlan, a szokottnál erősebb és veszélyesebb vulkáni működésre számítani. Ennek okát pedig a vulkanológiai, a kőzettani és geokémiai, valamint geofizikai kutatások fedhetik fel, amelyek hatékonyan járulnak hozzá a kitörés előrejelzéshez. Ennek is köszönhető, hogy július 3. óta nem lehetett felmenni a hegyre és folyamatos monitoring munka zajlott. Az ilyen kitörések nem sok előjelet adnak, de sokszor néhány perc is számít. A további vulkanológiai kutatások segíthetnek abban, hogy esetleg növeljük egy ilyen kitörés előtti előrejelzési időt, ami akár a Stromboli, akár más vulkán esetében életeket menthet.

Hamufelhőt lövell a Stromboli tűzhányó a Szicíliától 60 km-re északra elterülő azonos nevű apró szigeten. Fotó: MTI/EPA/ANSA/Giannetto Baldi
Hamufelhőt lövell a Stromboli tűzhányó a Szicíliától 60 km-re északra elterülő azonos nevű apró szigeten. Fotó: MTI/EPA/ANSA/Giannetto Baldi

Nyitókép: MTI/EPA/ANSA/Giancarmine Tollis
A címlapról ajánljuk

INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

A médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Magyar Mecenatúra Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018