eur:
408.51
usd:
375.26
bux:
0
2024. november 5. kedd Imre
Hamufelhőt lövell a Stromboli tűzhányó a Szicíliától 60 km-re északra elterülő azonos nevű apró szigeten 2019. augusztus 28-án.
Nyitókép: MTI/EPA/ANSA/Giancarmine Tollis

Életveszély a Strombolin: 200 kilométeres sebességgel zúdult le a vulkáni ár

Ismét kitört az olaszországi Stromboli vulkán, amely tüzes rögöket lövellt a magasba - az eseményekről videó is készült. A vulkánkitörés hátteréről Harangi Szabolcs, az MTA levelező tagja, az ELTE Kőzettan-Geokémiai tanszék tanszékvezető egyetemi tanára, az MTA-ELTE Vulkanológiai Kutatócsoport vezetője írt elemzést.

A Stromboli vulkán szerda déltájban heves robbanással kitört. Mondhatjuk, hogy ez egy tűzhányó dolga, a vulkánok kitörnek, de… A Stromboli jó 2000 éve folyamatos kitörésben van, ami azt jelenti, hogy 15-20 percenként tűzijátékszerűen robbannak ki és spriccelnek szét valamelyik kürtőjéből az izzó lávacafatok. A kitörések megszokottak, csak kis területre terjednek ki és jól megfigyelhetők a kráter pereméről. Az érdeklődés pedig nagy, az elmúlt évtizedekben százezrek másztak fel a csaknem 1000 méter magas hegyre, hogy részesei legyenek ennek a színpompás természeti eseménynek. Mi akkor a különleges ebben a kitörésben? Az, hogy

ez messze nem megszokott a Stromboli viselkedésétől és jelentős veszélyt jelent.

A szerdai kitörés hasonló volt a július 3-i heves robbanásos kitöréshez, amely egy ember halálát okozta és amely után megtiltották a turisták feljutását a vulkánra. A tűzhányó a szokottnál is aktívabb maradt. Erőteljesebbek és gyakoribbak voltak a lávatűzijáték-kitörések, a kráter alatt felnyílt repedésekből lávafolyamok indultak ki és ereszkedtek le a meredek északnyugati oldalon. Ahhoz, hogy megértsük, miért ez a változás a vulkán életében és mi okozza a veszélyes kitöréseket, a vulkán alá kell nézni. Ezt pedig a kitörések során keletkezett vulkáni kőzetek részletes elemzésével, vizsgálatával, a kapott adatok szakszerű értelmezésével tehetjük meg. A kőzettani vulkanológia mellett a felszínre törő gázok összetételének mérése, a geofizikai adatok értelmezése és a folyamatos műszeres megfigyelés, azaz monitoring segít megállapítani, mi történik, mire lehet számítani.

A vulkáni kőzetek tulajdonságai, kémiai összetétele azt jelzik, hogy az ilyen nagy kitörés előtt, ami történt 2003-ban és 2007-ben is, friss, gázdús magma nyomul fel a vulkán alatt nagyobb mélységből. A felemelkedés miatti nyomáscsökkenés elindítja a gázbuborékok kiválását, akárcsak a pezsgőspalackban, ahogy nyitjuk kupakját, és végül a felhabzott magma heves robbanással tör ki. Ez a magma tehát teljesen más, mint az, amely az 1-2 kilométer mélyen lévő magmatározóból táplálja a lávatűzijáték kitöréseket.

A július 3-i kitörés óta tovább tart a nagy mélységből érkező magmautánpótlás, és ez okozhatja az erőteljesebb kitöréseket és a szokottnál jelentősebb kén-dioxid gázkiáramlást. Ez pedig újabb nagy robbanásos kitöréshez is vezethet. Ez következett be augusztus 28-án dél tájban, a lefolyása pedig teljesen más volt, mint ami a tűzhányóra jellemző.

A firenzei egyetem műszerei négy perccel a kitörés előtt jeleztek olyan adatokat, amelyek alapján arra lehetett következtetni, hogy nagy az esélye egy jelentősebb, úgynevezett paroxizmális kitörésnek. A felszín hirtelen emelkedni kezdett, hasonlóan mint a 2007. március 15-i kitörés előtt, ami a magma jelentős túlnyomását jelezte. A webkameraképek elemzése segít a kitörés rekonstruálásában. A magma egymást néhány másodpercen belül követő négy-öt robbanással tódult a felszínre, majd a szétszakadó magmafoszlányok és kőzettörmelékek nagy mennyiége miatt túlsúlyossá váló kitörési felhő rögtön összeomlott és a meredek északnyugati lejtőn rohant le.

Ez a vulkáni törmelékek és gázok elegyéből álló piroklasztár közel 200 km/óra sebességgel zúdult le és jutott a tengerbe,

ahol még több száz métert haladt előre. Szerencsére egyetlen közelben lévő hajó sem került útjába, a videofelvételek azonban ijesztően mutatják az ilyen kitörések komoly veszélyét. Mindössze fél perc alatt zajlott le a robbanásos kitörés és jutott le a piroklasztár a vulkán oldalán, a több mint egy kilométer távolságban lévő tengerbe.

Hamufelhőt lövell a Stromboli tűzhányó a Szicíliától 60 km-re északra elterülő azonos nevű apró szigeten 2019. augusztus 28-án. Fotó: MTI/EPA/ANSA/Manfredi Musumeci
Hamufelhőt lövell a Stromboli tűzhányó a Szicíliától 60 km-re északra elterülő azonos nevű apró szigeten 2019. augusztus 28-án. Fotó: MTI/EPA/ANSA/Manfredi Musumeci

A Stromboli mindeddig a turistacsalogató vulkántúrákról volt híres, amelyeket 2003 óta már csak vezetővel lehetett lebonyolítani. Az idei nyár jelentős bevételkiesést jelent, de komoly figyelmeztetést is mutat, hogy még a jól ismert tűzhányók esetében is lehet váratlan, a szokottnál erősebb és veszélyesebb vulkáni működésre számítani. Ennek okát pedig a vulkanológiai, a kőzettani és geokémiai, valamint geofizikai kutatások fedhetik fel, amelyek hatékonyan járulnak hozzá a kitörés előrejelzéshez. Ennek is köszönhető, hogy július 3. óta nem lehetett felmenni a hegyre és folyamatos monitoring munka zajlott. Az ilyen kitörések nem sok előjelet adnak, de sokszor néhány perc is számít. A további vulkanológiai kutatások segíthetnek abban, hogy esetleg növeljük egy ilyen kitörés előtti előrejelzési időt, ami akár a Stromboli, akár más vulkán esetében életeket menthet.

Hamufelhőt lövell a Stromboli tűzhányó a Szicíliától 60 km-re északra elterülő azonos nevű apró szigeten. Fotó: MTI/EPA/ANSA/Giannetto Baldi
Hamufelhőt lövell a Stromboli tűzhányó a Szicíliától 60 km-re északra elterülő azonos nevű apró szigeten. Fotó: MTI/EPA/ANSA/Giannetto Baldi

Címlapról ajánljuk
Felrobbanhat a héten a német kormánykoalíció: az FDP elnöke szerint így nem mehet tovább

Felrobbanhat a héten a német kormánykoalíció: az FDP elnöke szerint így nem mehet tovább

Az már egyáltalán nem számít rendkívülinek, hogy hétről hétre csökken a hárompárti német kormánykoalíció támogatottsága, és az Olaf Scholz kancellár vezette, a szociáldemokrata SPD-ből, a Zöldek Pártjából és a szabad demokrata FDP-ből álló koalíció felbomlása kevesebb mint egy évvel a jövő őszi parlamenti választások előtt szinte állandóan napirenden van. Ráadásul nem az ellenzék kényszeríti erre a kormányt, hanem Christian Lindner pénzügyminiszter.

Amerika választ: így szavaznak most az Egyesült Államokban

Az Amerikai Egyesült Államokban november 5-én, kedden zárul az elnökválasztás, a legtöbb tagállamban ugyanis már hetek óta lehet szavazni. A választási rendszer egyik különlegessége, hogy nem közvetlenül az elnökjelöltekre szavazhatnak, hanem államonként eltérő számú elektort választanak, akik végül döntenek az elnök személyéről. Ez azt is jelenti, hogy nem feltétlenül az lesz a következő elnök, akire országosan a legtöbb szavazat érkezett.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×