Az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont kutatói földi mérésekkel és elméleti elemzésekkel készülnek a Mars-járó adatainak értelmezésére - tudatta az MTA az Infostarttal.
Az Európai Űrügynökség
2020-ban startoló ExoMars rover nevű űreszköze lesz az első olyan robot a bolygón, amely 2 méter mélyre képes lefúrni a felszín alá. Az onnan kiemelt mintát elemezve következtet a Mars egykori lakhatóságára, az ősi élet előfordulási esélyeire.
Közel ez az a mélység, ahová már a kozmikus sugárzás töltött részecskéi sem hatolnak le,
itt változatlan állapotban lehetnek az egykori szerves molekulák, talán életnyomokkal együtt.
Magyarország a programban a marsihoz sok tekintetben hasonló földi körülmények vizsgálata, valamint laboratóriumi mérések révén vesz részt. A magyar kutatók különböző teóriákat elemeznek, miként ismerné fel a rover a rendelkezésre álló műszerekkel, hogy például egykori tómedret vagy folyóvízi anyagot, esetleg gleccserek avagy szél szállította törmeléket fúr meg.
Fontos része a magyar közreműködésnek egy speciális furatlyukfal-térképező műszer elkészítése, amelynek képességeit és működését földi laborok mellett korábban
a Szahara marokkói részén, illetve az Atacama-sivatagban is tesztelték.
Idén október végén csaknem két héten keresztül a dél-spanyolországi Tabernas-sivatag kopár vidékén végeztek újabb földi kísérleteket, amelyben Kereszturi Ákos, az MTA CSFK tudományos főmunkatársa vett részt. A mérések alapján sikerült a célkőzet szemcseméretét azonosítani, a három fúrás közül az egyik helyszínen rétegeket elkülöníteni, azok viszonyát jellemezni. Ezek az adatok később nagyban segíthetik a Marson kapott mérési eredmények értelmezését.
A távolinak tűnő Mars-felszíni vizsgálatok nem csak tudományos eredményeket hozhatnak. Ha idővel beérnek a fejlesztések, gazdasági haszon is születik. Részletek a Csillagászat.hu-n.
