eur:
410.9
usd:
392.21
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Nyitókép: Pixabay.com

Rég elfeledett vírusokat hozhat a globális felmelegedés

A globális felmelegedés a sarkvidéken sokkal látványosabb eredményeket produkál, mint a Föld többi részén. A jégtakaró olvadásával együtt még több szén-dioxid és metán kerül a légkörbe, ráadásul olyan rég elfeledett vírusok is felüthetik a fejüket, mint a fekete himlő, a lépfene vagy a pestis. És ez nem csak elmélet, volt is már rá példa.

Az örök fagy birodalma csaknem száz évvel korábban kezdett el felolvadni, mint amire a klímakutatók számítottak, a helyi lakosok már a saját bőrükön is érzik a klímaváltozás hatását – írja a Qubit. A sarkvidéken a téli átlaghőmérséklet általában -20 Celsius fok környékén mozog, idén azonban meglepően enyhe tél köszöntött be északon: volt olyan nap, amikor alig csökkent fagypont alá a hőmérséklet.

Bár a NASA mérései szerint nem szokatlanok a melegebb telek, de a sarkvidéken a -10 fok is enyhének számít, a fagypont környéki hőmérséklet pedig kifejezetten meleg időjárást jelent. Az ilyen időszakok az elmúlt harminc évben ráadásul egyre sűrűbben fordulnak elő, és egyre tovább tartanak. Ennek hatására a jég ott is elkezd olvadni, ahol eddig az örök fagy uralkodott, a mélyéből pedig eddig rejtett, nagy mennyiségű szén-dioxid és metán kerül a Föld légkörébe. Ez tovább gyorsítja a globális felmelegedést, és így az olvadás is gyorsul.

Kiolvadtak a veszélyes kórokozók

Hétköznapi körülmények között a permafroszt felső fél méteres rétege olvad meg nyaranta, ám a klímaváltozás hatására ennél jóval mélyebbre hatol a halmazállapot-változás. A sarkkörön túl háromszor olyan gyorsan melegszik a környezet, mint máshol. A fagyos talaj ideális környezetet biztosít a mikrobáknak és a vírusoknak, így Jean-Michel Claverie, az Aix-Marseille Egyetem biológusa szerint könnyen lehet, hogy

a felengedő rétegekből emberre is veszélyes kórokozók kerülhetnek elő

– mint ahogy az meg is történt Oroszországban. A huszadik század elején több mint egymillió rénszarvas pusztult el lépfenében, az olvadás következtében pedig tavalyelőtt felszínre is került közülük jó néhány, a tetemek pedig még mindig fertőzőek voltak: a kórnak egy tizenkét éves szibériai fiú esett áldozatul, további húsz ember kórházi kezelésre szorult. A kutatók attól tartanak, hogy a jég az anthraxon túl is tartogat még meglepetéseket.

Spanyolnátha, fekete himlő és búbópestis is pusztított

A tartósan fagyott talajba csak sekély sírokat lehet vájni, így az olvadással elég hamar felszínre kerül, amit eltemettek. Van is minek előkerülnie: Szibériában a fekete himlő, lépfene és bubópestis pusztított, Alaszkában a spanyolnáthát okozó vírus bukkant felszínre. Szibériában 2016-ban egy tízéves gyereket és 16 másik embert fertőzött meg a pestis. A lap azt is hozzáteszi: nem biztos, hogy az így előkerülő kórokozók képesek fertőzni, az Alaszkában feltárt influenzavírusból például már csak DNS-töredékek maradtak, így önmagában nem okozhatott betegséget. A szibériai lépfene esete viszont azt mutatja:

nem lehetetlen, hogy akár 75 év után is előkerüljön valami fertőző a jég alól.

Jean-MichelClaverie és Chantal Abergel mikrobiológusok két olyan vírusra bukkantak a permafrosztban, melyek harmincezer éve fagyott mintából kerültek elő, és még mindig veszélyt jelentenek az amőbákra. A két kutató az olvadás egészségügyi kockázataira figyelmeztet: attól tartanak, hogy olyan betegségek is előkerülhetnek, amelyeket már elfeledett az emberiség. A gyorsuló olvadás hatására pedig egyre többen vándorolhatnak a sarkvidékre az ásványkincsek bányászatáért,

ha pedig megfertőződnek, az egész világon széthurcolhatják a kórt. Claverie elsősorban a fekete himlő újbóli elterjedésétől tart.

Idén emberemlékezet óta először fordult elő, hogy messze az északi sarkkörön túl, Cserszkijben nem fagyott meg a talaj a téli időszakban, Szergej Zimov klímakutató szerint ez arra utal, hogy

nagyobb a baj, mint eddig hittük,

és rövid időn belül elképesztő mennyiségű metán és szén-dioxid jut majd a légkörbe.

Bár az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület valós veszélyként ismeri el a klímaváltozáson belül a permafrosztot érintő változásokat, pontosan senki sem tudja, hogy ez milyen veszélyeket rejt magában: az eddigi modellek alapján az örökfagynak még jó száz éven keresztül nem lett volna szabad felolvadnia, de a fagy léte túl sok tényezőtől függ, ezeket pedig David Lawrence klímakutató szerint még jó darabig nem tudjuk mind figyelembe venni.

Mire észrevesszük, hogy valami megváltozott, a folyamat már elindult, Lawrence pedig úgy gondolja, hogy a törvényhozók nem mérik fel, mekkora veszélyeket rejt magában, ha kiolvad a föld.
Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. november 21. 10:19
×
×
×
×