A szmogjelenség és a köd kialakulását, előrejelzését, a szálló por kémiai összetételét vizsgálja egy márciusban induló több mint 800 millió forint összköltségvetésű kutatás, amelyről Geresdi István légkörfizikus, a Pécsi Tudományegyetem egyetemi tanára beszélt az InfoRádiónak.

A kutatási konzorcium vezetője a Pannon Egyetem, amely az Országos Meteorológiai Intézettel és a Pécsi Tudományegyetemmel konzorciumi tagként együttműködve kutathatja, meteorológiai, kémiai, fizikai szempontból vizsgálhatja a szmog jelenségét.

A szakember szerint önmagában az is elég nagy kihívás, hogy feltérképezzék, milyen időjárási körülmények segítik a köd kialakulását, és ezt hogyan lehet pontosan előrejelezni, ez ugyanis a szmog egyik alapeleme. A másik a levegő szennyezettsége: ezek légnemű és szilárd halmazállapotú szennyezőanyagok, amelyek kémiai összetételét vizsgálhatják a kutatásban.

Mi kell a szmog kialakulásához és hogy lehet megjósolni?

A négyéves kutatásban kiderülhet, hogy

• a szennyezőanyagok milyen feltételek mellett dúsulnak fel,
• milyen kémiai és fizikai folyamatokon mennek át a légkörbe kerülő szennyezőanyagok onnantól, hogy a légkörbe kerülnek mondjuk egy kéményből, addig, amíg az emberek belélegzik, és
• miután a szennyezőanyag a levegőbe kerül, akkor mi történik vele, hogyan kerül ki a légkörből és mennyi idő alatt?

A folyamat alapkutatási részében szeretnék megismerni ezeket a metódusokat, a további részben pedig a meteorológiai szolgálat bevonásával a szmog előrejelzését hatékonyabbá tételére koncentrálnak.

Ehhez, a projekt részeként, az Országos Meteorológiai Szolgálat egy nagy teljesítményű számítógépet vásárol 300 millió forintért. A kutatás teljes költségvetése egyébként 821 millió forint, ami négy évre szól.