Infostart.hu
eur:
389.61
usd:
338.51
bux:
121718.08
2026. március 28. szombat Gedeon, Johanna

A botox gyengíti a kéz érintésére adott agyi választ

Az arc ráncainak kisimítására adott botoxinjekció gyengíti a kéz érintésére adott agyi választ - derült egy kis létszámú svájci kutatásból.

Az arc- és kézidegekből érkező ingereket feldolgozó területek egymás mellett helyezkednek el az agy úgynevezett szomatoszenzoros kérgében. Szélsőséges esetekben ez a közelség oda vezet, hogy az amputált kezű személy az arc megérintését nem létező kezén "fantomreakcióként" érzékeli. Az arcidegek zavaraival küzdő betegeknél pedig erősebb agyi reakciókat figyeltek meg a kéz érintése nyomán.

Az Annals of Clinical and Translational Neurology című szaklapban közzétett tanulmány szerzői arra a kérdésre kerestek választ, vajon az arcidegek megbénítása egészséges embereknél is kihat-e az agyra.

A Zürichi Egyetem Neuroinformatikai Intézete és a Zürichi Műszaki Egyetem (ETH) Arko Ghosh vezette kutatócsoportja ugyanazt az eljárást alkalmazta, amelyet a ráncok kisimítására is használnak: a botulinum toxin, röviden botox nevű mérget. A botox ideiglenesen blokkolja a ráncképződésért felelős izmokat, mivel meggátolja, hogy az idegvégződések átvigyék az ingerületet az izmokra.

A minikutatásban résztvevő tizenöt önkéntes a homlokába kapott ráncok elleni botoxinjekciót. EEG-vel megmérték a résztvevők agyi elektromos tevékenységét a kezelés előtt és utána is. Az adatok azt mutatták, hogy hat héttel az injekció után a kezet képviselő agyi terület gyengébben reagált, ha a vizsgált személy kezét megérintették.

A botoxinjekció tehát megváltoztatja az ingerekre adott agyi választ: a kezelés ugyan lokális, de az izommozgás elvesztése távolabbi területekre is kihathat - közölte Arko Ghosh az sda svájci hírügynökséggel.

Jelenleg még vizsgálják a kutatók, érinti-e a résztvevőknél kezelés a kéz működését és érzékelését is. Ghosh úgy vélte, nem igaz, hogy a botoxkezelés nem okoz változást az agyban.

A plasztikai sebészek szerint azonban aki ráncait botoxszal szeretné kisimíttatni, annak a kutatás eredményei miatt nem kell felülvizsgálnia a döntését. Yves Brühlmann berni sebész, a svájci plasztikai, helyreállító és esztétikai sebészek társaságának (SGPRAC) igazgatósági tagja szerint kis számú résztvevővel végzett alapkutatásról van szó, amelynek klinikai szempontból nincs jelentősége.

Természetesen az idegi impulzusok minden változása leképeződik az agyban, ám Brühlmann az sda kérésére elmondta, sem a klinikai gyakorlat, sem a kérdésről szóló számos tanulmány nem mutatta ki soha, hogy az arcba adott botoxinjekció hatással lenne a kéz érzékelő képességére vagy működésére.

Címlapról ajánljuk
Repedések a jólétben – 20 jel, hogy ez a Németország már nem az a Németország

Repedések a jólétben – 20 jel, hogy ez a Németország már nem az a Németország

Németország hosszú ideig a kiszámíthatóság országa volt. Stabil árak, erős ipar, növekvő életszínvonal. 2019 óta azonban egy új korszak kezdődött, amelyben ezek az alapok meginogtak. A változás nem egyetlen válság eredménye, hanem több, egymást erősítő folyamat következménye. Ez a cikk húsz konkrét példán keresztül mutatja meg, hogyan változik meg egy gazdasági nagyhatalom.

Dulakodás Orbán Viktor beszéde alatt Győrben, forrósodik a kampány

Győrben már a beszéd előtt elszabadultak az indulatok. Az egymásnak feszülő kormánypárti és ellenzéki csoportok között dulakodások alakultak ki, transzparenseket téptek ki egymás kezéből, miközben a skandálások és sértő bekiabálások egyre erősödtek.
inforadio
ARÉNA
2026.03.30. hétfő, 18:00
Nagy Dávid
a Magyar Kétfarkú Kutya Párt pártigazgatója, választási listavezetője
Európa újrafegyverkezése nemcsak pénznyelő: az IMF szerint a gazdaságot is húzhatja

Európa újrafegyverkezése nemcsak pénznyelő: az IMF szerint a gazdaságot is húzhatja

Az Európai Unió újrafegyverkezése nemcsak biztonságpolitikai kényszer, hanem gazdasági tényező is: a védelmi kiadások rövid és középtávon érezhetően támogathatják a növekedést, még ha közben növelik is a költségvetési terheket és az államadósság-kockázatokat. Az IMF egy friss elemzése ugyanakkor arra jut, hogy ebből a többletköltésből nem minden tagállam profitál egyformán, mert a hatás nagyban függ az importfüggőségtől, a fiskális mozgástértől, az állami beruházások hatékonyságától és attól is, hogy mire megy el a pénz. Magyarország számára mindez azért különösen fontos, mert bár nem tartozik az uniós védelmi költés legnagyobb szereplői közé, földrajzi helyzete, védelmiipari kapcsolódásai és exportkitettsége miatt akár haszonélvezője is lehet az európai fegyverkezési hullámnak.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×