A tudósok sokszor bogarasak, őrültek - annyira azonban talán egyik sem az, mint az a tíz szuper-intelligens kutató, aki felkerült a tudományos honlap listájára.

Íme, a világtörténelem tíz legőrültebb tudósának névsora:

10. Johann Konrad Dippel (1673. augusztus 10. - 1734. április 25.)

A német teológus, alkimista és orvos Frankenstein várában született és nőtt fel. Õ fedezte fel a porosz kék festéket - az egyik első szintetikus kémiai festéket. Ennél híresebb azonban arról, hogy kitartóan kereste az örök életet biztosító elixírt. A helybéliek szerint halottakon kísérletezett - talán ezek a pletykák inspirálták Mary Shelley-t, hogy Dippel szülőhelyéről nevezze el legendás alakját, Frankenstein doktort.

9. Wernher von Braun (1912. március 23. - 1977. június 16.)

A bátor Wernher von Braun 12 éves korában telepakolta játékvonatát tűzijáték-rakétákkal, és felrobbantotta egy forgalmas utcán. Ekkor már sejteni lehetett, mi fogja izgatni egész felnőttkorában. Von Braun lett Hitler V-2-es rakétaprogramjának atyja. A II. világháború után hadifogolyként az Egyesült Államokba vitték, ahol folytatta a megkezdett munkát, és az űrprogram egyik vezetője lett. Részt vett a Hold-missziók munkájában, de emellett nagyszerű búvár és elismert filozófus is volt.

8. Robert Oppenheimer (1904. április 22. - 1967. február 18.)

Az amerikai elméleti fizikus a Manhattan-terv igazgatójaként fontos szerepet játszott az első atombomba kifejlesztésében. Soha nem rejtette véka alá, hogy szimpatizál a szocializmussal, és azt sem, hogy ellentmondásos érzelmeket ébresztett benne az atombomba bevetése Japán ellen. Oppie - ahogy a diákjai nevezték - megtanult hollandul és szankszrit nyelven, és akkor is egy hindu szent szöveget idézett, amikor nézte, hogyan robban fel az első kísérleti atombomba.

7. Freeman John Dyson (1923. december 15. -)

Az angol születésű fizikus és matematikus a kvantumelektrodinamika, a nukleáris fegyverek, a futurizmus és a földönkívüli értelem keresése (SETI) területén alkotott, és emellett termékeny író is. 1960-ban ő vetette fel elsőként, hogy az emberiségnek szüksége lehet egy mesterséges pajzs megépítésére - ezt ma Dyson-szférának hívják -, amely körülkerítené az egész Naprendszert, és maximálisan felhasználná a Nap energiáját. Dysonnak meggyőződése, hogy létezik élet a Földön kívül, és reméli, hogy néhány évtizeden belül sikerül is kapcsolatot teremtenünk más életformákkal.

6. Richard Feynman (1918. május 11. - 1988. február 15.)

Az amerikai fizikus is dolgozott a Manhattan-terven, és a 20. század második felének egyik legjelentősebb tudósa lett: a Nobel-díjat 1965-ben megosztva kapta Tomonaga Sinicsiróval és Julian Schwingerrel a kvantumelektrodinamika területén elért eredményeiért. Pedig egyáltalán nem volt begyöpösödött professzor, kimondottan excentrikusnak és szabad szelleműnek ismerték. Foglalkozott művészettel, biológiával, és megfejtette a maják hieroglifáit.5. Jack Parsons (1914. október 2. - 1952. június 17.)

Amikor az amerikai rakétameghajtás-kutató éppen nem a Jet Propulsion Laboratory alapításával volt elfoglalva, akkor mágiával foglalkozott, és magát egyenesen Antikrisztusnak nevezte. Az űrprogram titokzatos fekete bárányának nem volt végzettsége, mégis az ő vezetésével fejlesztették ki azt a rakéta-üzemanyagot, amelyet az amerikaiak a 2. világháború idején és az űr meghódítása során használtak. Halála tragikus volt: egy rosszul sikerült kísérlet során felrobbant a laboratóriuma, és életét vesztette. Édesanyja néhány órával később bánatában öngyilkos lett.

4. James Lovelock (1919. július 26. - )

A független tudós, szerző, kutató, környezetvédő, a Földet egy élő organizmusnak tekintő Gaia-elmélet modernkori megalkotója, aki már évtizedekkel ezelőtt figyelmeztetett a klímaváltozásra. Meggyőződése, hogy ha a környezet pusztítása a jelenlegi ütemben folytatódik, akkor az emberiség 80 százaléka 2100-ra meghal.

3. Nikola Tesla (1856. július 10. - 1943. január 7.)

A szerb származású amerikai fizikus, feltaláló és villamosmérnök, akinek számos találmánya közül talán a vezeték nélküli rádió, a monofázisú és polifázisú váltóáram előállítása, szállítása és hasznosítása (generátorok, transzformátorok, motorok), a háromfázisú generátor a legismertebbek. Kortársai mániákusnak tartották, mert alig aludt, és imádta a közszereplést, valóságos show-t csinált a tudományos bemutatókból, amelyeken gyakran a saját testét használta elektromos vezetőnek.

2. Leonardo da Vinci (1452. április 15. - 1519. május 2.)

Az itáliai polihisztor, miközben megfestette a reneszánsz művészet legmegbecsültebb mesterműveit, arra is talált időt, hogy matematikával, haditudományokkal, anatómiával, építészettel, írással, költészettel és zenével foglalkozzon. Tükörírással papírra vetett művei a gépek, szerkezetek, briliáns ötletek kifogyhatatlan tárházai - sok olyasmi szerepel bennük, amelyet évszázadokkal később sikerült működésre bírni, és sok olyan is, ami valószínűleg soha nem valósul meg.

1. Albert Einstein (1879. március 14. - 1955. április 18.)

Elméleti fizikus, a 20. század legünnepeltebb és talán legnagyobb tudósa. A relativitáselmélet kidolgozásával ő állította a feje tetejéről a talpára a fizikát, de hatalmas felfedezéseket tett a gravitáció és a kvantumelmélet terén is. Szélmentes napokon imádott vitorlás hajóval vízre szállni - mert, mint mondta, szereti a kihívásokat.