Infostart.hu
eur:
353.42
usd:
309.02
bux:
143072.29
2026. július 4. szombat Ulrik

Kína gyarmatosíthatta volna Európát

Bogár László közgazdász nem tartja annyira feltörekvőnek Kínát, mint amennyire a nyugati társadalmak felől látszik. Az egyetemi tanár az InfoRádió Aréna című műsorában azt mondta: történelmi tapasztalatok alapján az ázsiai nagyhatalom a gazdasági és a katonai erejét nem kívánja úgy felhasználni, ahogy azt a nyugati kultúra tette az elmúlt évszázadok során.

A közgazdász szerint a hagyományos nyugati címkézéssel ellentétben Kína most nem kommunista diktatúra, a rendszer tulajdonképpen az elmúlt háromezer év hagyományait követi.

Bogár László hangsúlyozta, hogy az elmúlt időszak robbanásszerű fellendülése miatt Kínában alakulhattak ki a legnagyobb gazdasági és társadalmi különbségek, amelyek - éppen a hagyományok, a korábbi beidegződések alapján - mérséklődhetnek majd, amint erőteljesebben lassulni kezd a gazdasági növekedés az ázsiai országban.

Kína a 8-12. században - gazdasági és katonai erejének köszönhetően - nyugodtan gyarmatosíthatta volna Európát, de az ottani kultúra nem annyira terjeszkedő.

Hiába ismerték körülbelül 400 évvel hamarabb a puskapor titkát, mégsem használták katonai célokra - mondta a közgazdász az InfoRádióban.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Várhatóan még nyáron új államfőt választ az Országgyűlés: Magyar Péter bejelentette az Alaptörvény-módosítás részleteit – videó

Magyar Péter miniszterelnök videón és 12 pontban tette közzé a módosítások részleteit. Kevesebb sarkalatos törvény lesz, az országgyűlési képviselők mandátumát három ciklusra (12 évre) korlátozzák. A mai képviselők mandátumát ez nem érinti, de a következő választásoktól alkalmazandó lesz. Mennek a vármegyék és a főispánok.
inforadio
ARÉNA
2026.07.06. hétfő, 18:00
Kovács Erik
a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézet vezető kutatója
Tisza-kormány: Magyar Péter bejelentette az Alaptörvény-módosítás részleteit

Tisza-kormány: Magyar Péter bejelentette az Alaptörvény-módosítás részleteit

Szombaton sincs megállás a belpolitikában: az egyetemi kuratóriumi pályázatok kiírása mellett továbbra is az uniós források és a költségvetés helyzete áll a fókuszban. Emellett napvilágot látott a kormány átfogó energiatörvény-tervezete, amely a dinamikus tarifák bevezetésével és komoly bürokráciacsökkentéssel reformálná meg a hazai árampiacot. Ezzel párhuzamosan az energiahatékonysági szabályok is szigorodnak, így az állami szervek az uniós értékhatár felett már csak közel nulla energiaigényű épületeket vásárolhatnak vagy bérelhetnek. A nap egyik legfontosabb politikai fejleményeként Magyar Péter fog beszélni arról, hogy a kormány benyújtja az Alaptörvény 17. módosítását, amelynek részleteit délután 16 órakor ismerteti egy rendkívüli bejelentésben. Szombati híreink a kormányzati munkáról percről percre.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×