Infostart.hu
eur:
353.42
usd:
309.02
bux:
143072.29
2026. július 5. vasárnap Emese, Sarolta
Péni István sportlövő a Nemzeti Lőtéren 2020. március 9-én. A sportoló kvótát szerzett a tokiói nyári olimpiára.
Nyitókép: MTI/Kovács Tamás

Péni 10., Pekler 18. összetett puskában

Péni István a tizedik, Pekler Zalán pedig a 18. helyen végzett a férfi kisöbű szabadpuska 3x40 lövéses összetett számában hétfőn a tokiói olimpia sportlövőversenyeinek zárónapján. A viadal előtt mindkét magyar jó szereplésében

Péni világranglista-vezetőként kezdte a versenyt, míg Peklernek ez az erősebbik száma, melyben többször bizonyította már, hogy a nemzetközi elithez hasonló eredményekre képes.

A 120 lövés első harmadában térdelő helyzetből lőttek a versenyzők, s ebben Pekler Zalán 393, Péni István pedig 391 körrel kezdett. Eredményeik nem voltak kiemelkedőek, de helyzetük nem volt reménytelen. A fekvőben Péni volt élesebb, csupán három kilencest vétett, így 788 körrel állt az álló előtt, csakúgy mint a 395 kört elérő Pekler.

Mindez azt jelentette, hogy egy erős álló lövészettel volt esélyük az előrelépésre, s a döntő kivívására, az igazán jó sorozatok azonban elmaradtak tőlük. A komáromi Peklernek különösen sok kilences csúszott be, de Péni is szokatlanul sokat hibázott, nyolcast is lőtt, így mindketten lemaradtak a fináléról.

A légpuskában ötödik, a 10 méteres vegyescsapat számban Mészáros Eszterrel hetedik Péni 1173 körrel a tizedik helyen fejezte be a viadalt, három körrel lemaradva a döntőről. A légben csupán 39. helyen zárt Pekler 1169 körrel a 18. helyet szerezte meg.

A magyar sportlövők így Péni légpuskás eredménye révén egy pontszerző hellyel zárták a játékokat.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.07.06. hétfő, 18:00
Kovács Erik
a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézet vezető kutatója
Foggal-körömmel ragaszkodnak a magyarok a jó öreg készpénzhez – most kiderült, miért

Foggal-körömmel ragaszkodnak a magyarok a jó öreg készpénzhez – most kiderült, miért

A magyar háztartások a kiugróan magas infláció időszakában is meglepően nagy mennyiségű készpénzt halmoztak fel otthonaikban, dacolva a közgazdasági racionalitással. A Magyar Nemzeti Bank kutatásai szerint a lakosság a készpénzt elsősorban nem vásárlásra, hanem azonnal hozzáférhető biztonsági tartalékként tartja magánál, és a biztonságérzet kedvéért tudatosan lemond a lehetséges hozamokról. A jelenség mögött a gazdasági bizonytalanságtól való félelem, az állásvesztéstől való szorongás és a pénzügyi intézményekkel szembeni bizalmatlanság áll, amelyek a pandémia és az orosz–ukrán háború óta tartósan magasak. A készpénzállomány érdemi csökkentéséhez nem elegendő a pénzügyi edukáció: az intézményi bizalom erősítésére és a gazdasági kiszámíthatóság javítására is szükség lenne.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×