Infostart.hu
eur:
353.42
usd:
309.02
bux:
143072.29
2026. július 5. vasárnap Emese, Sarolta
A győztes Tóth Krisztián az orosz Mihail Igolnyikov elleni küzdelem után a férfi cselgáncsozók 90 kilogrammos súlycsoportjának bronzmérkőzésén a világméretű koronavírus-járvány miatt 2021-re halasztott 2020-as tokiói nyári olimpián a Nippon Budokan arénában 2021. július 28-án. Tóth Krisztián bronzérmes.
Nyitókép: MTI/Czeglédi Zsolt

Tóth Krisztián: 21 év munkája állt össze ezen a napon

Könnyek között nyilatkozott az olimpiai bronzérmes dzsúdós, és azt mondta, nem akarja, hogy ez a nap véget érjen.

Óriási csatában, a vigaszágon visszakapaszkodva, a bronzmérkőzésen kétintésnyi hátrányból visszakapaszkodva, aranyponttal szerezte meg a bronzérmet a cselgáncsozók 90 kilogrammos kategóriájában a tokiói olimpián. A 27 éves, korábban világ- és Európa-bajnoki harmadik magyar sportoló könnyek között nyilatkozott az M4 Sportnak.

"Leírhatatlan, leírhatatlan… – csuklott el a hangja. – Szeretném megköszönni mindenkinek a segítséget, ezt egyedül nem tudtam volna megcsinálni. Nem tudom, hogy történt ez az egész, katarzis volt az egész napon. Rengeteget dolgoztunk ezért, nem akarom, hogy ennek a napnak vége legyen."

A felvetésre, hogy milyen érzésekkel áll majd fel a dobogóra, így felelt: "Elképesztő munkát végeztünk, az egész meló összeállt a mai napra, a 21 év, amit folyamatosan edzettem, hogy legyen meg az a nyavalyás olimpiai érem is a gyűjteményben, Roppant boldog vagyok" – mondta Tóth Krisztián. Az egész évét is így értékelte: "Ez egy pazar év. Ahonnan én elindultam… A pandémia engem teljesen leszedált, akkor aki azt mondja, hogy három világversenyen három érmet nyerek, azt kinevetem."

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.07.06. hétfő, 18:00
Kovács Erik
a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézet vezető kutatója
Foggal-körömmel ragaszkodnak a magyarok a jó öreg készpénzhez – most kiderült, miért

Foggal-körömmel ragaszkodnak a magyarok a jó öreg készpénzhez – most kiderült, miért

A magyar háztartások a kiugróan magas infláció időszakában is meglepően nagy mennyiségű készpénzt halmoztak fel otthonaikban, dacolva a közgazdasági racionalitással. A Magyar Nemzeti Bank kutatásai szerint a lakosság a készpénzt elsősorban nem vásárlásra, hanem azonnal hozzáférhető biztonsági tartalékként tartja magánál, és a biztonságérzet kedvéért tudatosan lemond a lehetséges hozamokról. A jelenség mögött a gazdasági bizonytalanságtól való félelem, az állásvesztéstől való szorongás és a pénzügyi intézményekkel szembeni bizalmatlanság áll, amelyek a pandémia és az orosz–ukrán háború óta tartósan magasak. A készpénzállomány érdemi csökkentéséhez nem elegendő a pénzügyi edukáció: az intézményi bizalom erősítésére és a gazdasági kiszámíthatóság javítására is szükség lenne.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×