eur:
413.48
usd:
396.47
bux:
78741.84
2024. december 22. vasárnap Zénó
Az orosz Kamila Valijeva bemutatja kűrjét a női műkorcsolyázók egyéni versenyében a 2022-es pekingi téli olimpián, a Fővárosi Fedett Stadionban 2022. február 7-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Hou Hvi Jung

Kamila Valijeva esete csepp az orosz doppingproblémák tengerében

Az oroszok 15 éves műkorcsolyázója, Kamila Valijeva annak ellenére folytathatja a versenyzést, hogy megbukott a doppingteszten - a doppingszerek használatának elterjedt problémájára is felhívja a figyelmet az eset, amely sokakban kérdéseket ébreszt azzal kapcsolatosan: vajon miért lehet kivétel az orosz versenyző?

Csapataranyhoz segítette az oroszokat, nőként ő volt az első, aki négyfordulatos ugrást hajtott végre a jégen, de egy decemberben adott mintájával megbukott a doppingteszten Kamila Valijeva. Véréből trimetazidint mutattak ki, egy szívgyógyszert, amely tiltólistán van, mivel jobb teljesítményhez segítheti a sportolókat.

15 éves kora miatt ugyanakkor folytathatja a versenyzést, sőt, akár aranyat is nyerhet a csütörtökön záruló műkorcsolyaszámában a BBC cikke szerint. Ha ez így lesz, nem tartanak éremátadási ceremóniát a számban, ahogyan az a csapatgyőzelem esetében is történt.

A doppingolás és következményei

A doppingoló sportolók azért szednek gyógyszereket, hogy azok jogosulatlan előnyhöz juttassák őket társaikkal szemben - anabolikus szteroidok, hormonok, szívgyógyszerek, a kannabiszhoz hasonló narkotikumok és asztmagyógyszerek is szerepelnek a tiltólistákon. A sportolók vizeletét és vérét a WADA szakemberei ellenőrzik, hogy ki tudják szűrni a doppingolókat. A sportolókat az év bármelyik napján mintaadásra kérhetik a WADA égisze alatt dolgozó helyi és regionális doppingellenes ügynökségek. Az, hogy most egy ismerten doppingoló versenyző maradhat az olimpián, a játékok hírnevét is alááshatja.

A doppingoláson kapott sportolókat kizárhatják és elvehetik tőlük érmüket is.

Akár négy éve eltilthatják őket a versenyzéstől vagy már az edzéstől is, és pénzbírsággal is sújthatják őket.

Az orosz sportolók az ország korábbi doppingvétségei miatt kell, hogy most Orosz Olimpiai Bizottság név alatt induljanak, de van, aki azt követelné, tiltsák el őket az olimpiai szerepléstől.

Az oroszok visszaesők

2016-ban derült fény arra, hogy Oroszország rendszerszinten használja a doppingot a téli és nyári olimpián versenyző sportolói esetében teljesítményjavításra. A 2014-es, Szocsiban tartott játékok tesztjeinek eredményeit is manipulálták - ott egyébként Oroszország végzett az éremtáblázat élén. A WADA vizsgálata kiderítette, hogy az orosz doppingellenes szerv, a Rusada előre értesítette a versenyzőket a mintavételek időpontjáról, megsemmisített mintákat, kenőpénzt fogadott el a le nem adott mintákért cserébe és

doppingellenőröket, valamint családjaikat félemlítette meg.

Az orosz titkosszolgálat, az FSZB tagjai gyakran voltak jelen a laborokban, azok működésébe is beavatkoztak.

Eltiltásokkal büntették őket

Mindennek eredményeként a 2016-os játékok atlétikai számain nem vehettek részt orosz versenyzők, 2019-ben pedig minden nagyobb sporteseményről eltiltották őket. A NOB egy magas rangú tisztviselője szerint Oroszországot addig kellene távol tartani az olimpiáktól, míg nem irtja ki a doppingot: az orosz állam tagadja a szervezett doppingot, de elismeri, hogy vannak gondjai e területen.

Miért lehetnek mégis orosz versenyzők a játékokon?

Azok indulhatnak, akik az olimpiai bizottság zászlaja alatt vonulnak, tiszták és képesek bizonyítani, hogy a korábbi doppingbotrányokkal nincsen kapcsolatuk.

Ugyanakkor nem játsszák le nekik az orosz himnuszt, nem vonják fel nemzeti zászlajukat, amely ruházatukon sem jelenhet meg. A 2020-as, 2021 nyarán tartott tokiói olimpián még így is sok sportoló tette szóvá, hogy miért lehetnek köztük. Valijeva esete minden bizonnyal csak olaj lesz a tűzre.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Miután szombaton évzáró nemzetközi sajtótájékoztatót tartott a miniszterelnök, vasárnap este az M1-nek is interjút adott. Meglátása szerint Brüsszel nagy árat fog fizetni azért, hogy még mindig úgy gondolja, mindent az eddigiek szerint kell tovább csinálni. Ukrajnában és a világban is új realitás van, ehhez kell alkalmazkodni, Magyarország is ezt teszi a gazdasági semlegességgel és a jövő évi költségvetéssel is. "Jobban fogunk élni, de hogy szebben tudunk-e, ez a kérdés" - zárta az interjút.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.23. hétfő, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×