Infostart.hu
eur:
385.83
usd:
331.62
bux:
116510.12
2026. január 11. vasárnap Ágota
Az orosz Kamila Valijeva bemutatja kűrjét a női műkorcsolyázók egyéni versenyében a 2022-es pekingi téli olimpián, a Fővárosi Fedett Stadionban 2022. február 7-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Hou Hvi Jung

Kamila Valijeva esete csepp az orosz doppingproblémák tengerében

Az oroszok 15 éves műkorcsolyázója, Kamila Valijeva annak ellenére folytathatja a versenyzést, hogy megbukott a doppingteszten - a doppingszerek használatának elterjedt problémájára is felhívja a figyelmet az eset, amely sokakban kérdéseket ébreszt azzal kapcsolatosan: vajon miért lehet kivétel az orosz versenyző?

Csapataranyhoz segítette az oroszokat, nőként ő volt az első, aki négyfordulatos ugrást hajtott végre a jégen, de egy decemberben adott mintájával megbukott a doppingteszten Kamila Valijeva. Véréből trimetazidint mutattak ki, egy szívgyógyszert, amely tiltólistán van, mivel jobb teljesítményhez segítheti a sportolókat.

15 éves kora miatt ugyanakkor folytathatja a versenyzést, sőt, akár aranyat is nyerhet a csütörtökön záruló műkorcsolyaszámában a BBC cikke szerint. Ha ez így lesz, nem tartanak éremátadási ceremóniát a számban, ahogyan az a csapatgyőzelem esetében is történt.

A doppingolás és következményei

A doppingoló sportolók azért szednek gyógyszereket, hogy azok jogosulatlan előnyhöz juttassák őket társaikkal szemben - anabolikus szteroidok, hormonok, szívgyógyszerek, a kannabiszhoz hasonló narkotikumok és asztmagyógyszerek is szerepelnek a tiltólistákon. A sportolók vizeletét és vérét a WADA szakemberei ellenőrzik, hogy ki tudják szűrni a doppingolókat. A sportolókat az év bármelyik napján mintaadásra kérhetik a WADA égisze alatt dolgozó helyi és regionális doppingellenes ügynökségek. Az, hogy most egy ismerten doppingoló versenyző maradhat az olimpián, a játékok hírnevét is alááshatja.

A doppingoláson kapott sportolókat kizárhatják és elvehetik tőlük érmüket is.

Akár négy éve eltilthatják őket a versenyzéstől vagy már az edzéstől is, és pénzbírsággal is sújthatják őket.

Az orosz sportolók az ország korábbi doppingvétségei miatt kell, hogy most Orosz Olimpiai Bizottság név alatt induljanak, de van, aki azt követelné, tiltsák el őket az olimpiai szerepléstől.

Az oroszok visszaesők

2016-ban derült fény arra, hogy Oroszország rendszerszinten használja a doppingot a téli és nyári olimpián versenyző sportolói esetében teljesítményjavításra. A 2014-es, Szocsiban tartott játékok tesztjeinek eredményeit is manipulálták - ott egyébként Oroszország végzett az éremtáblázat élén. A WADA vizsgálata kiderítette, hogy az orosz doppingellenes szerv, a Rusada előre értesítette a versenyzőket a mintavételek időpontjáról, megsemmisített mintákat, kenőpénzt fogadott el a le nem adott mintákért cserébe és

doppingellenőröket, valamint családjaikat félemlítette meg.

Az orosz titkosszolgálat, az FSZB tagjai gyakran voltak jelen a laborokban, azok működésébe is beavatkoztak.

Eltiltásokkal büntették őket

Mindennek eredményeként a 2016-os játékok atlétikai számain nem vehettek részt orosz versenyzők, 2019-ben pedig minden nagyobb sporteseményről eltiltották őket. A NOB egy magas rangú tisztviselője szerint Oroszországot addig kellene távol tartani az olimpiáktól, míg nem irtja ki a doppingot: az orosz állam tagadja a szervezett doppingot, de elismeri, hogy vannak gondjai e területen.

Miért lehetnek mégis orosz versenyzők a játékokon?

Azok indulhatnak, akik az olimpiai bizottság zászlaja alatt vonulnak, tiszták és képesek bizonyítani, hogy a korábbi doppingbotrányokkal nincsen kapcsolatuk.

Ugyanakkor nem játsszák le nekik az orosz himnuszt, nem vonják fel nemzeti zászlajukat, amely ruházatukon sem jelenhet meg. A 2020-as, 2021 nyarán tartott tokiói olimpián még így is sok sportoló tette szóvá, hogy miért lehetnek köztük. Valijeva esete minden bizonnyal csak olaj lesz a tűzre.

Címlapról ajánljuk
Egyre nagyobb veszélyben Magyarország különleges értékei

Egyre nagyobb veszélyben Magyarország különleges értékei

A szikes tavak területe mindössze 230 ezer hektár egész Európában, ebből Magyarországon 206 ezer található. Folyamatosan kiszáradnak, így veszélybe kerülnek a földön fészkelő madarak, mint például a nagy goda, a piroslábú cankó, a bíbic. Ezeknek a megmentéséről szól a projekt. Az InfoRádió Tokody Bélát, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület fajmegőrzési osztályának munkatársát, a projekt vezetőjét kérdezte.

Konzervatív lázadás - Mráz Ágoston értelmezte a Fidesz-kongresszuson történteket

A tapasztalat és a fiatalítás egyszerre van jelen a kormánypártban, ennek az egyensúlyára törekszik a Fidesz - mondta a Nézőpont Intézet igazgatója a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában arról, hogy a Fidesz-KDNP 65 régi és 41 új jelölttel indul az országgyűlési választáson.
inforadio
ARÉNA
2026.01.12. hétfő, 18:00
Mráz Ágoston Sámuel a Nézőpont Intézet vezetője
Závecz Tibor a Závecz Research Piac- és Társadalomkutató Intézet ügyvezetője
Mutatunk egy részvényt, ami most 50 százalékkal többet érhet

Mutatunk egy részvényt, ami most 50 százalékkal többet érhet

Rendkívül izgalmasan indult a 2026-os év a tőzsdéken. Miközben azonban a befektetők főként a geopolitikai eseményekre, illetve az elsődleges piaci reakciókra figyelnek, több részvénynél is olyan növekedési katalizátorok kezdenek kirajzolódni, melyek hatalmas emelkedést vetítenek előre. Mostani elemzésünkben egy olyan részvénnyel fogunk folgalkozni, amely nem csak, hogy profitálhat napjaink legforróbb befektetési trendjeiből, de több mint 50 százalékos

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×