Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil
A 2022-es katari labdarúgó-világbajnokság hat csoportmérkőzésének, az egyik nyolcaddöntőjének és az egyik negyeddöntőjének otthont adó al-Tumama Stadion Dohában 2021. december 15-én. A 40 ezer férőhelyes létesítmény kinézetét a férfiak által hordott arab fejfedő ihlette. A világbajnokságot november 20. és december 18. között rendezik Katarban.
Nyitókép: MTI/EPA/Nusad Szekkajil

Labdarúgó-vb 2022: minden egy macskaugrásnyira van

Az 1930-as, egyetlen városban, Montevideóban rendezett első világbajnokság óta nem volt ilyen kis távolság a torna stadionjai között, mint most, Katarban. Persze, ez semmiképpen sem független attól, hogy a valaha volt legkisebb vb-rendező ország lesz Katar vasárnaptól.

A Perzsa-öböl partján elhelyezkedő ország – hivatalos nevén Katar Állam, átírva Davlat Katar – mindössze 11 473 négyzetkilométer nagyságú. Összehasonlításul: mindenki gyerekkora óta tudja, hogy Magyarország 93 030 négyzetkilométer, azaz Katar körülbelül magyar léptékkel mérve, két-hárommegyényi terület. Bács-Kiskun megye másfélszerese is nagyobb, mint Katar.

A katariak még a rendelkezésükre álló 11 473 kilométernél is kisebb területre húzták fel a nyolc vb-stadiont, a legnagyobb távolság 2022-ben két világbajnoki aréna között mindössze 55 kilométer. Ennyi lesz az al-Bajt Stadion és az al-Dzsanub Stadion között.

A legkisebb is extra: mindössze 4,5 kilométer a Halifa Stadion és az Egyetemvárosi Stadion között, al-Rajjanban.

A nyolc stadionból hat vadonatúj, egy (Ahmad bin Ali Stadion) újjáépített, egy pedig (Halifa Stadion) felújított).

A kis távolságok, a kis terület – érdekes összehasonlításokra adnak alapot az előző világbajnokságokkal. Oroszország (2018) területe körülbelül 1500-szor nagyobb, mint Kataré. Brazíliáé (2014) „csak” 750-szer. De még Dél-Afrikáé (2010) is körülbelül százszor nagyobb.

Ami a korábbi világbajnoki rendezőket illeti, még két napig Svájc a legkisebb ország, amelyben labdarúgó-világbajnoki mérkőzést rendeztek (1954), területe 41 285 négyzetkilométer, nem egészen a négyszerese Katarénak.

A kis távolságok feltétlenül kedvezőek a csapatoknak. A brazil válogatott a 2014-es és a 2018-as világbajnokság csoportszakaszában egyaránt körülbelül hatezer kilométert utazott (a stadionok közötti távolságot és a szálláshelyet is számolva), ez a távolság most közelít a nullához, körülbelül 40 kilométer. Dohában is fognak edzeni és a The Westin Doha Hotel and Spa a bázisuk.

A franciák 2600 és 3500 kilométer között utaztak az előző három tornán, most nem kell kitenni a lábukat Doha környékéről, ugyanis az al Messzila – A Luxury Collection Resort & Spa, Doha lesz a szálláshelyük, míg az al-Szadd stadionja az edzőpályájuk.

A többiekhez képest a németek utazzák majd a legtöbbet, de nekik sem kell száz kilométernél többet megtenni. Mindez sok tekintetben egyszerűsíti majd a csapatok helyzetét, értelemszerűen nem lesz az országon belül, a meccsnapok előtt légiközlekedés, nem kell plusz szállást sem foglalni.

A szurkolók számára sem hátrányos a kis távolságok vébéje, a FIFA most először tete lehetővé – mégpedig a csoportszakaszban, amikor esetenként négy mérkőzést is rendeznek naponta –, hogy valaki ugyanazon a napon több mérkőzésre is jegyet vásároljon.

Címlapról ajánljuk
Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Az amerikai elnök teljes olajblokádot hirdetett Venezuela ellen, hadihajókkal zárná el az ország fő bevételi forrását. Szakértők szerint a gazdasági nyomás egyedül nem biztos, hogy elég lesz a rendszer megdöntéséhez.

Az EU nem ezt az utat tervezte Ukrajna támogatására - Merz ennek ellenére elégedett

A zárolt orosz vagyon érintetlen maradt, a tagállamok három kivétellel Ukrajna 90 milliárd eurós támogatásában állapodtak meg. Legalábbis a nyilvánosság előtt ezzel a német kancellár is elégedett volt, noha az eredményhirdetésig az ellenkezőjét remélte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

A családi pótlék történetéről szóló kétrészes cikksorozatunk első részében a családi pótlék kialakulását tekintettük át egészen a rendszerváltásig. Ennek a támogatásnak a története jól mutatja, hogyan lett egy szűk körű, szociális indíttatású juttatásból olyan univerzális ellátás, amely évtizedeken át jelentős segítséget nyújtott a magyar családoknak. A 20. század során a jogosultak köre folyamatosan bővült, egyes időszakokban a családi pótlék a háztartások bevételének meghatározó részét képezte. A nyolcvanas évek végére pedig elérte a csúcspontját: minden gyermek után, munkaviszonytól függetlenül járt, és összege viszonylag jelentősnek számított. Mindez azonban éles kontrasztban áll a jelenlegi helyzettel, amikor az összeg évtizedek óta változatlan, és reálértékben szinte eltűnt a családok költségvetéséből. Felmerül a kérdés: hogyan jutottunk el idáig, és milyen társadalmi, gazdasági tényezők vezettek ahhoz, hogy a családok egykori védőhálója mára szinte jelképes támogatássá zsugorodott?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×