79 éves korában elhunyt Braskó Péter mesteredző, a magyar cselgáncssport kiemelkedő alakja, a Miskolci Vasutas Sport Club korábbi elnöke. Az ötdanos nagymestert a Magyar Judo Szövetség saját halottjának tekinti - mondta az InfoRádiónak a szervezet elnöke, Tóth László.
Braskó Péter egyedüli edzőként kezdte iskolaépítő munkáját Miskolcon. Az MVSC keretein belül 1970-ben alakult meg a judoszakosztály, amely az eltelt időszakban a borsodi megyeszékhely egyik legsikeresebb egyéni sportágának bázisa lett. A miskolci cselgáncs fénykora az 1971-es évtől számítható. 1975-ben már ifjúsági Eb-n és rangos nemzetközi versenyeken indultak Braskó Péter tanítványai. A következő években az MVSC szinte ontotta a magyar judo-utánpótlás válogatottjait, akik számos érmet hoztak az európai és világversenyekről. Braskó Péter edzőként, szakosztályvezetőként, majd a rendszerváltás időszakától az egész egyesület elnökeként is dolgozott.
Az ötdanos nagymester legkiemelkedőbb tanítványai között volt Hajtós Bertalan Európa-bajnok, olimpiai ezüstérmes dzsúdós, Fürjész István Európa-bajnok és Illyés Miklós, sokszoros magyar bajnok, olimpikon, az MVSC mai elnöke is. A női cselgáncs fejlesztésében is fontos szerepet töltött be, és az egyesületénél végzett munkája mellett a magyar nemzeti válogatottat is segítette.
A magyar cselgáncssport történetében eddig összesen 17-en érdemelték ki a mesteredzői fokozatot. Braskó Péter 1987-ben, hetedikként kapta meg az elismerést. A sikeres miskolci évtizedek után Bogácson is foglalkozott hátrányos helyzetű fiatalok nevelésével.
A mesteredző életének 80. évében, Bogácson hunyt el.
A Migrációkutató Intézet vezető elemzője az InfoRádióban arról beszélt, hogy a török államvezetés egy, a szíriai polgárháború okozta migrációs hullámnál is nagyobbtól tart az iráni háború miatt. Ennek kezelésében egyedül az Európai Unió lehetne partner, de az előző megállapodás is törékenynek bizonyult.
Szijjártó Péter bejelentette: garanciát kaptunk arra, hogy változatlan áron megvan a Magyarországra szánt orosz kőolaj és földgáz a nemzetközi energiapiaci válság ellenére is. „Az orosz–magyar kapcsolatok stabilak, és pozitív irányba fejlődnek, ideértve az energiapolitikai kérdéseket is, a szénhidrogéneket és zászlóshajó-projektünket, a paksi atomerőművet” – mondta Vlagyimir Putyin.
Kijött a friss rendelet, miszerint Magyarország előírja egy tényfeltáró misszió összeállítását, hogy első kézből bizonyosodjon meg az Ukrajnán áthaladó Barátság kőolajvezeték állapotáról. A kormány állítása szerint semmilyen bizonyíték nincs arra, hogy a januári orosz csapásban megsérült ellátási vonalat ne lehetne újra üzembe helyezni, de az ukrán vezetés nem feltétlen fog utat engedni a vizsgálódásnak, mivel a térségben bármikor újabb bombázások jöhetnek.