eur:
392.27
usd:
366.85
bux:
67039.3
2024. április 28. vasárnap Valéria

Kemény kezdőrúgás az MLSZ-től - Teljesen átalakul az NB I.

Az MLSZ célja, hogy kikényszerítse a klubok pénzügyi stabilitását, az ésszerű, átlátható gazdálkodást, az UEFA pénzügyi fair play szemléletének érvényesülését. Az MLSZ elnöksége úgy ítélte meg, hogy a megfogalmazott célok elérésében további intézkedésekre van szükség, ezért a legfelsőbb profi osztályt a következő két év alatt 12 csapatra szűkíti. Az Elsőfokú Licencadó Bizottság döntése értelmében öt jelenlegi élvonalbeli klub (Győri ETO, Pécsi MFC, Kecskemét, Nyíregyháza, Lombard Pápa) nem kapott licencet a 2015-2016-os idényre.

A Csányi Sándor vezette elnökség szerda délután ülésezett az MLSZ székházában - olvasható az MLSZ honlapján.

A Magyar Labdarúgó Szövetség az elmúlt öt évben kiemelt energiát és erőforrást fordított az amatőr labdarúgás megerősítésére, a labdarúgás feltételrendszereinek stabilizálására. E munka keretében az MLSZ átvállalta az amatőr versenyeztetési költségek 90%-át az egyesületektől, a közel 500 új pálya és a közel 1000 felújított pálya mellett az európai szintű utánpótlásközpontok kerültek átadásra. Az intézkedések hatása az első eredményekben látható, hiszen 120 ezerről 240 ezerre növekedett az igazolt labdarúgók száma, akik 7300 helyett már 11 000 csapatban rúgják a bőrt hétről-hétre.

Miközben a Magyar Labdarúgó Szövetség az állami támogatások és a TAO-s támogatási rendszer segítségével az amatőr labdarúgás területén jelentős előrelépést ért el az elmúlt öt évben, a profi labdarúgóklubokat működtető gazdasági társaságoknál rendszeresek a problémák.

Az állandó pénzhiány, likviditási és tőkegondok, a felszámolás közeli helyzet bizonytalanságot teremt több egyesületnél, így a kluboknál feltőkésítésre, stabilizálásra van szükség. Ehhez növelni kell a bevételeket, meg kell hozni különböző racionalizálási döntéseket: a sportfogadás vagyonértékű jogdíjbevétele jelentős segítséget jelent majd a profi kluboknak, de gondoskodni kell a támogatások transzparens felhasználásáról, növelni kell a pénzelosztás hatékonyságát, szigorúbb ellenőrzésre van szükség.

Az MLSZ célja, hogy kikényszerítse a klubok pénzügyi stabilitását, az ésszerű, átlátható gazdálkodást, az UEFA pénzügyi fair play szemléletének érvényesülését, a licence rendszer erősítését, a folyamatos ellenőrzést.

A szövetség korábbi intézkedéseivel elindított egy folyamatot, amely elsősorban a hazai nevelésű fiatal játékosok szélesebb körű szerepeltetését célozta. Ilyen intézkedés volt a legfelső utánpótlás-korosztály felső korhatárának több lépcsőben történt csökkentése, a 19-18 éves korosztály összevonásával az önálló 18 éves korosztály megszüntetése, az NB I-es televíziós pénzek elosztásában az U23-as, majd az U21-es játékpercek figyelembe vétele, az NB II-ben 22 év alatti játékosok (1+1) kötelező szerepeltetése, az NB II-ben a külföldi játékosok szerepeltetésének pénzügyi diszkriminációja, a TAO rendszerben a "tehetség-feladás" premizálása.

Az intézkedésektől a szövetség azt várta, hogy emelkedik a magyar játékosok, azon belül a fiatal játékosok száma, hamarabb kerülnek a tehetségek a felnőtt csapatokba, emelkednek a követelmények a kiválasztás során, nagyobb lesz a verseny a csapatba és az NB I-be kerülésért, a nemzetközi kupaindulásért, illetve csökken a játékosok száma, ezáltal hatékonyabbá válnak a bér-teljesítmény arányok.

Az MLSZ elnöksége úgy ítélte meg, hogy a megfogalmazott célok elérésében további intézkedésekre van szükség, ezért arról határozott, hogy a legfelsőbb profi osztályt a következő két év alatt 12 csapatra szűkíti. Az Elsőfokú Licencadó Bizottság döntése értelmében öt jelenlegi élvonalbeli klub (Győri ETO, Pécsi MFC, Kecskemét, Nyíregyháza, Lombard Pápa) nem kapott licencet a 2015-2016-os idényre. Amennyiben a másodfokú döntést követően az OTP Bank Liga két kieső csapata mellett páros számú klub nem indulhat licenc hiányában az NB I-ben, akkor a létszámcsökkenésre - a létszám feltöltése nélkül - már a következő idényben sor kerül. Ha a licenceljárás végeztével páratlan számú lenne az élvonal mezőnye, akkor páros számú indulóig töltik fel a bajnokságot.

Az NB I-ből az idei évad végén a két utolsó csapat esik ki, a következő idényben 16 csapatos NB II-ből pedig az első két helyezett jut fel.

A 2015-2016-os idénytől a támogatások jelentős részét, közel egyharmadát csak azok a csapatok kaphatják meg, amelyek legfeljebb hét nem hazai nevelésű játékost alkalmaznak a keretükben. A központi források elosztásánál további előnyt élveznek, akik legfeljebb három nem hazai nevelésű labdarúgót, illetve legalább egy (a következő idénytől kettő) 20 éven aluli hazai nevelésű futballistát szerepeltetnek a kezdőcsapatukban a bajnoki mérkőzéseken. A nemzetközi kupákban induló csapataink 7 helyett 10 nem hazai nevelésű labdarúgót szerződtethetnek, és 3 helyett 5 nem hazai nevelésű futballistát szerepeltethetnek a kezdőcsapatban.

Minden NB I-es csapat jogosult tartalékcsapatot indítani az NB III-ban. Az NB I-es tartalékcsapat nem juthat fel az NB II-be, viszont kieshet az NB III-ból. Az NB I-es és NB III-as csapat között szabad az átjátszás, de az NB III-as második csapat 18-as keretében maximum három 23 évesnél idősebb játékos kaphat szerepet.

A Magyar Kupa küzdelmeibe a nemzetközi kupában induló csapatok a legjobb 32 között, minden más klub (az NB I-esek is) a főtábla első fordulójában kapcsolódik be. A Ligakupa a 2015-2016-os idényben nem kerül kiírásra.A Győr, a Pécs, a Pápa, a Nyíregyháza és a Kecskemét labdarúgócsapata nem kapta meg az NB I-es induláshoz szükséges licencet. Csányi Sándor, a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) elnöke a szerdai sajtótájékoztatón elmondta, hogy legkésőbb a 2017/18-as idényig 12 együttesre csökkentik az első osztály létszámát - írja az MTI.

A sportvezető kifejtette, a kluboknak május 26-áig, a másodfokú döntésig van lehetőségük arra, hogy pótolják a hiányosságokat. Ennek tükrében alakulhat ki az OTP Bank Liga következő szezonjának mezőnye, amely 16, 14 - vagy akár már a 2015/16-os idényben - 12 csapatos lehet.

Az MTI kérdésére kiderült, ha páratlan számú csapat rendelkezik majd a szükséges indulási joggal, akkor a másodosztályból "töltik fel" az élvonal mezőnyét páros számúra, azaz a kiesést jelentő 15. és 16. helyen záró együttes semmiképpen nem marad az élvonal tagja, hiába kapta meg a licencet. A licenccel rendelkező kieső csapatok az NB II-ben, míg a "licenchiány" miatt búcsúzó együttesek az NB III-ban folytathatják szereplésüket a következő szezontól. Egy 12 csapatos NB I esetében háromszor 11 fordulóra kerülne sor. Az MTI kérdésére az is kiderült, hogy 14 együttes esetén kétszer 13 fordulóból állna a bajnokság.

Csányi azt is bejelentette, hogy megszűnik a Ligakupa, helyette az élvonalbeli klubok az NB III-ban indíthatnak tartalékcsapatot, de ez nem kötelező. A tartalékegyüttesek nem juthatnak fel a másodosztályba. A Magyar Kupába a nemzetközi kupákban érdekelt csapatok csak a 32 között kapcsolódnak majd be, és a legjobb 16-ig nem kerülhetnek össze az NB I-es gárdák.

Az elnök hangsúlyozta, hogy az egyik fő cél: a hazai nevelésű futballisták számának növelése már a következő szezontól. Ebben anyagilag is motiválnák a klubokat, amihez a plusz forrást a sportfogadásokból befolyó összeg jelenti majd. Csányi szerint ez - a jelenleg zajló tárgyalások alapján - több pénz lehet, mint amennyi a televíziós közvetítési jogokból befolyik.

A csapatok egyenként akár évi 300-400 millió forinthoz juthatnak, ha a keretükben legfeljebb hét, a pályán pedig legfeljebb három idegenlégiós szerepel. A nemzetközi kupákban érdekelt együttesek némi kedvezményt kapnak: tíz és öt az engedélyezett külföldiek száma a jelentős plusz bevételi forráshoz. A fiatal magyar tehetségek beépítését pedig azzal támogatja az MLSZ, hogy a következő szezontól egy, majd az azt követőben már két U20-as játékosnak kell a pályán lennie.

Szintén plusz forráshoz, nagyjából 150 millió forinthoz juthatnak az NB II-es csapatok, ha egyáltalán nem szerepeltetnek külföldi labdarúgót, és legalább egy 19 éven aluli magyart játszaniuk kell. Ebből az osztályból csak a Putnok nem kapott licencet.

Csányi Sándor megdöbbentőnek nevezett adatokkal indokolta az intézkedéseket: az élvonalbeli csapatok kerete jelenleg átlagosan 41 játékosból áll, ebből kilenc külföldi, ezáltal a magyar játékosokra költött pénz 52 százaléka olyanokhoz kerül, akik nem játszanak, a külföldieknél pedig ez az arány 58 százalék.

Az MLSZ elnöke - az OTP Bank vezérigazgatója - a Győri ETO FC-re vonatkozó kérdésre úgy válaszolt: tudja, miként sikerült rendezni a klub köztartozásait, ezáltal legalább az NB III-as életben maradást biztosítani, de ez a banktitok kategóriájába esik, ezért nem mondhatja el.

Címlapról ajánljuk
Meglepő eredményei lettek a nagy légkonditesztnek

Meglepő eredményei lettek a nagy légkonditesztnek

A Tudatos Vásárlók Egyesülete nemzetközi együttműködésben 57, Magyarországon is megvásárolható klímaberendezést tesztelt. Az eredményekről Dénes Júlia, az egyesület munkatársa beszélt az InfoRádióban.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.29. hétfő, 18:00
Csányi Sándor
az OTP Bank elnök-vezérigazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×