Petőfi Sándor kéziratait már a XIX. században közgyűjtemények gyűjtötték össze, így gyakorlatilag magánkézben már nem lehetnek ilyen dokumentumok. Legutóbb 1939-ben volt aukción Petőfi-kézirat – mondta az InfoRádióban Korányi G. Tamás műgyűjtő.

A tőzsdei szakember arról is beszélt, hogy a most szóban forgó kézirat egy 12 soros vers, amelyet emlékkönyvbe írt. Petőfi Sándor Kovács Jánosné Erdélyi Lujzának írta, akinek férje Kovács János egy debreceni kollégiumi professzor volt. Akkor találkoztak, amikor 1846-ban Petőfi Szendrey Júliát látogatta majd, visszafelé jövet megállt néhány napra Debrecenben, és akkor náluk is lakott, tehát egy baráti házaspárról van szó. Három hölgy emlékkönyvébe írt Petőfi ott Debrecenben.

Ez volt a legérdekesebb, ez egy vers. Publikálták már a XIX. század végén, tehát a kutatók a szöveget ismerték, de úgy tudták, hogy maga a kézirat lappang.

A kézirat a XX. század legnagyobb magyar gyűjtőjének Vasberényi Gézának a gyűjteményét képezte. Korányi G. Tamás kiemelte, hogy "ez a Petőfi-kézirat egy nagyon szép, XIX. századi emlékkönyvszerű dobozban van és hát majd meglátjuk, hogy közgyűjtemény viszi el, vagy valamelyik sok pénzzel rendelkező magángyűjtő.

"70 millió a kikiáltási ára

ebben az árkategóriában kevés magángyűjtő áldoz erre ennyit.

A műgyűjtő azt is elmondta, hogy a 20-30 milliós árkategóriában árverésre bocsátottak már korábban a többi között Radnóti Miklós verskéziratot, Bolyai-kötetet vagy vizsolyi Bibliát.