"Azért lett zenés darab, hogy valami újat tudjunk mutatni ebből a világból. A zenékkel sokkal maibbá, élőbbé, pörgősebbé tudjuk tenni, főleg azért, mert Szirtes Edina Mókus nagyon különleges és izgalmas zenei világot épített az előadás köré" – mondta el az InfoRádióban Fazekas László színművész, de szerinte nosztalgiázhatnak azok, akik már ismerték a történetet vagy nézték a tévéjátékot. A Matula bácsit játszó színészek például "abszolút visszahozzák" azt az élményt, amit Bánhidi László keltett az akkori nézőkben.

A darab zenei világ népi motívumra épül, ugyanakkor sokféleképpen és izgalmasan színezték: megjelenik rap, hiphop, slam poetry, sőt a dzsesszes irányvonal is.

"A fiataloknál azt szeretnénk elérni, hogy nekik is fontos legyen a természet.

Ez a színházunk műsorpolitikájába is abszolút beleillik, hogy valamennyire tudatosan egy fontos problémát is feszegetünk ezzel" – mondta Fazekas László. Szerinte a természet szeretete fontos Budapesten és a nagyvárosokban, mert a természet kiszorult a városokból. Ez a darab talán arra tudja ösztönözni a fiatalokat, hogy ismerkedjenek meg a természettel, és menjenek ők is világot látni.

Fazekas László azt mondta, az előadás vidékiként abszolút visszahozza a gyerekkori élményeit, például amikor a barátaival horgászni járt a Berettyó-partra, vagy amikor az erdőben kalandoztak.

A Tüskevár történetében szereplő Matula bácsi egy tanító, mentor figura. A színész életében több olyan ember volt, akire példaképként tudott tekinteni, ez nagyon fontos volt Tutajos személyiségfejlődésében is. A színház feldolgozásában az anyja túlfélti, és ehhez képest egy olyan embert kap maga mellé, aki úgy van vele, hogy a srác maga tapasztalja meg a problémákat és az abból való kilábalást. Fazekas László hozzátette: a mentorkép a darabban játszó színészekkel szemben is kialakult benne.