Nagyságrendileg húsz új magyar film premierje volt nyár elején a Veszprém-Balaton régióban megrendezett Magyar Mozgókép Fesztiválon. Ezek az alkotások most hétről hétre debütálnak a hazai mozikban. Ennek alapján talán kijelenthető, hogy a magyar filmgyártás működik, az alkotók pedig köszönik szépen, jól vannak – mondta Káel Csaba az InfoRádió Aréna című műsorában, de azért megjegyezte, hogy az alkotók sosincsenek jól, mert nincs az a pénz, amit ne tudnának elkölteni a projektjeikre.

Emlékeztetett, mióta a Nemzeti Filmintézet 2020. január 1-jétől a filmgyártást elkezdte integrálni, a magyarországi mozgóképes jelenlét már nemcsak a mozifilmek készítésére korlátozódik, hanem ide sorolhatók a televíziós és streamingelt filmek és sorozatok. "Sőt, lényegében a bérmunkák is, hiszen ugyanazok a szakemberek dolgoznak egy hazánkban forgatott Spielberg-filmen, mint egy magyar produkción "– magyarázta a szakember.

Káel Csaba arra is felhívta a figyelmet, hogy a Covid komoly nyomot hagyott a moziforgalmazásban, nemcsak Magyarországon, hanem egész Európában. Hatvan százalékkal esett a forgalmazás, miközben komoly küzdelem is zajlik, hiszen a hollywoodi mozik, az amerikai blockbusterek elképesztő marketingháttérrel érkeznek, ez erre fordított összegek meghaladhatják magának a produkciónak is a költségét.

A filmügyi kormánybiztos szerint a most bemutatásra kerülő magyar játékfilmek – a dokumentumfilmekről nem is beszélve –

nemhogy hendikeppel indulnak, labdába sem igazán rúgnak

a multiplexekben az amerikai produkciókkal szemben. Szerinte a mozisoknak, forgalmazóknak ráadásul nem is érdekük, hogy ebben erősebben lépjenek. Megoldást valamiféle kvóta jelenthetne a hazai filmekre. „Ezekről most erős gondolkodás van” – fogalmazott Káel Csaba. De ehhez a filmtörvényt is módosítani kellene, integrálva azt az európai törvényekhez, amelyek ezt kifejezetten nem támogatják.

"Saját mozikat kell teremteni valamilyen formában"

– jelentette ki. Ehhez kapcsolódóan a Nemzeti Filmintézet a filmklubrendszert kívánja feléleszteni, a projekt mára az összes magyarországi egyetemen jelen van. Egy másik, középtávú programban pedig – a Népművelési Intézettel karöltve – azon településeket veszik célba, ahol egyáltalán nincsenek filmszínházak, viszont vannak kultúrházak vagy könyvtárak, ahol lehet mozizni – tette hozzá Káel Csaba.

Kőkeményen dolgoznak a nyitvatartásért

Káel Csaba – a Müpa vezérigazgatójaként – arról is beszélt az Arénában, hogy értelemszerűen őket is értinti az energiaválság, ezért a hatásaival foglalkozniuk kell, ugyanakkor nem terveznek bezárni, de ha lesz olyan kormányzati intézkedés, ami ezt elvárja, annak eleget fognak tenni.

A költségvetési és jegyeladási szempontokat figyelembe véve több forgatókönyvvel is terveznek, ez vonatkozik a fizikai jelenlétre, de mondjuk a hőmérséklet-beállításra is. „Kőkeményen” dolgoznak az optimális helyzet megteremtésén, ami mindenképpen azt jelenti, hogy nem szeretnének bezárni – ismételte meg.

A Müpa esetében tovább bonyolítja a helyzetet, hogy nemcsak egy cég által használt épületről van szó, hanem ott vannak a Nemzeti Filharmonikusok, a Kottatár és a Ludwig Múzeum. Nem beszélve arról, hogy a hatalmas terek hőmérsékletét sem egyszerű feladat kontrollálni, miközben például a múzeumnak – a műtárgyak miatt – adott üzemi hőmérséklete van. Ami a rezsiszámlákat illeti, Káel Csaba emlékeztetett, hogy a Müpa eltérő struktúrában működik, mint az egyéb színházak, úgynevezett PPP-konstrukcióban; ebben már megkapták az üzemeltető elvárásait a rezsicsökkentésre, de erről még folynak a tárgyalások.