Bár a piac hazánkban is folyamatosan bővül, a streaming-felhasználók többsége továbbra is legfeljebb két szolgáltató kínálatához fér hozzá: 22 százalék egy, 15 százalék pedig két szolgáltatást használ aktívan. Három, vagy annál is több szolgáltatót viszont csupán alig 3 százalék használ. Emiatt is fontos, hogy az egyre bővülő szolgáltatói palettán hogyan alakulnak az erőviszonyok – olvasható a GKI Gazdaságkutató Csoporthoz tartozó GKID közleményében.

Kutatásuk alapján hazánkban a nemzetközi streaming platformok mezőnyében továbbra is a Netflix a legismertebb (62 százalék). 11 százalékos különbséggel követi második helyen a HBO Max (51 százalék), harmadik helyre pedig az Apple saját szolgáltatása, az Apple TV+ került. Kedveltség és első helyes (ún. Top of Mind) spontán ismertség terén is jelentős a Netflix előnye. A 2022-ben immár 2 milliós felhasználói bázison belül 58 százalék kedvenc szolgáltatója a Netflix lett.

Az erősorrend meghatározására az ismertségi, kedveltségi mutatók mellett a legindikatívabb mérce a felhasználói bázis meghatározása:

• Magyarországon a Netflix számít a streamingpiac legnagyobb szereplőjének, közel 1,8 milliós, becsült aktív felhasználói táborral, ez a teljes célcsoporton belül 87,1 százalékos piaci részesedést jelent.
• Második legnagyobb platform az HBO Max, 61 százalékos piaci részesedéssel és mintegy 1,3 milliós becsült bázissal.
• A két óriás mögött egyelőre légüres tér van és 3-4. helyen az Apple és az Amazon osztozik 124 ezres, illetve 91 ezres becsült felhasználói bázisokkal.

Összességében tehát a magyar felhasználók számára a Netflix az első számú szolgáltató. Figyelembe véve, hogy a használt streaming platformok száma leggyakrabban kettő, a szolgáltatók közötti előfizető szerzési verseny továbbra is a második helyért folyik, amiben napokon belül az HBO mellett a Disney+ is érintett lesz.

Megosztjuk az előfizetést

A tényleges felhasználói bázisok mérete a GKID becsléseinél akár jóval nagyobbak is lehetnek, mivel az előfizetések megosztása a magyar piacon is elterjedt: minden ötödik előfizető mással is megosztja a szolgáltatását, ez leginkább a házastársat, gyerekeket, testvéreket és a nagyszülőket jelenti.

A két legnagyobb szolgáltató (a Netflix és az HBO Max) esetében 17-18 százalék körül van azon felhasználói réteg aránya, aki bár hozzáfér a kínálathoz, de nem ő az előfizetője a használt csomagnak.

„Streaming-rezsi”

Azok, akik tényleges előfizetői a streaming szolgáltatásoknak – önbevallás alapján – átlagosan 4500 forint körül költenek havi szinten a szolgáltatásokra. Ebbe a keretbe egy alap Netflix csomag (2490 forint) és egy kedvezményes árú (1590 forint) – csak a március induláskor kínált – HBO Max előfizetés is belefér egyszerre, vagy a Netflix legdrágább prémium díjcsomagja, melynek ára jelenleg 4490 forint. Az egy előfizetésre költők átlagos havi kiadása 3500 forint, a legalább két szolgáltatást fizetőké 5200 forint, míg a három vagy annál is több streaming platformot fizetők költése már eléri a 7300 forintot – szintén önbevallás alapján.

Reklámmal tarkított lesz a streaming jövője?

Az elmúlt néhány hónapban visszatérő hír volt az iparágban az, hogy a szolgáltatók esetleg reklámokkal tűzdelt modellre válthatnak, mivel a felhasználói bázis növekedése globális szinten már nem tartható fenn sokáig, illetve ellensúlyozni kell az előfizetői bázis esetleges csökkenését.

A reklámalapú streaming terén a magyarok egyelőre elutasítók: a felhasználók 43 százaléka lemondaná az előfizetését, ha abban megjelennének a reklámok, és további 31 százalék még bizonytalan ebben a kérdésben. Az elutasítási arány jóval magasabb a streamingért ténylegesen fizető felhasználók körében.

A reklámok bevezetése azért is kényes kérdés, mert a reklámmentesség a streaming platformok melletti top 3 érv egyike:

• A felhasználók leginkább a filmes, sorozatos kínálat (58 százalék) és
• a reklámmentesség (57 százalék) miatt használják a streaming-et, míg
• a harmadik legfontosabb indok a streaming mellett az azonnaliság, azaz nem kell alkalmazkodni a műsorrendhez.

Hazánkban is indul a Disney+

Hosszas várakozás előzte meg a magyarországi (és régiós) indulását a Disney saját streaming platformjának, ráadásul az utóbbi hónapokban – az indulással összefüggésben – már a kereskedelmi tévék és egyéb streaming szolgáltatók kínálatából is szinte teljesen eltűntek a Disney tartalmai.

A Disney+ június 14-i indulásáról az internetezők közel fele (47 százaléka) hallott, ami jelzi a bevezető kampány sikerességét.

Az aktív streaming felhasználók körében 8 százalék jelezte, hogy azonnal, már az induláskor felhasználó szeretne lenni. A Disney+ iránt a legnagyobb arányú érdeklődés azok körében figyelhető meg, akik legalább 3 előfizetéssel már most is rendelkeznek. Másrészt a 3–6 éves, illetve a 15–17 éves gyermekkel rendelkezők esetében kiugró az előfizetést tervezők aránya. Előbbi réteg főleg a klasszikus Disney katalógus miatt, míg utóbbi már inkább a Marvel/Star Wars tartalmak miatt várja a Disney+ indulását – olvasható.

A GKID mérései szerint a Disney+ induló felhasználói bázisa 160-180 ezer fő körül alakulhat, amivel így megelőzné az Apple TV+ és az Amazon Prime előfizetői számát – összehasonlításképp, tavaly a Disney egyik legsikeresebb moziforgalmazásba került filmjére, a marveles Fekete Özvegyre összesen 265 ezer jegyet adtak el a hazai mozik a Magyar Filmforgalmazók Egyesületének nyilvános jegyeladási statisztikái szerint.