Teleki Pál nem először kísérelt meg öngyilkosságot 1941. április 3-án, korábbi kísérletéről, kételyeiről, idegösszeomlásairól saját, valamint ismerősei, tanítványai beszámolói is tanúskodnak – mondja Ablonczy Balázs történész, több a témában megjelent tudományos kötet, tanulmány szerzője.

"Ezek a levelek megerősítik azt, hogy egy lelkileg nagyon depresszív, súlyosan beteg emberről van szó" - mondta az InfoRádiónak a történész. Elmondta, hogy teleki fél vesével élt élete utolsó húsz évében, katétereznie kellett magát, egy beteges emberről van szó, aki ráadásul 1941 tavaszának elején egy sor súlyos problémával szembesült. Beteg lett a felesége és az édesanyja is, és a közéletben is kudarcok érték, ilyen volt például Jugoszlávia megtámadása vagy a nemzetiségi poltikájának a kudarca.

"Ezek együttesen okozták, hogy a felgyülemlett agressziót maga ellen fordította. Utalások már sokkal korábbról vannak arról, hogy öngyilkos lesz. A tanítványai, barátai közül számtalan visszaemlékező ír erről" - mondta Ablonczy Balázs.

Két búcsúlevél került elő személyes titkára, Incze Péter hagyatékából, amelyet a héten a család adott el - jelképes egymillió forintért - Budapest Főváros Levéltárának. Az egyik levél 1929-es keltezésű, ám Teleki többször - egészen 1938-ig - átdatálta, és jelezte, még akkor is érvényben van a tartalma. A másik egy keltezés nélküli dokumentum, amelyről úgy vélik, személyi titkára a halottas szobában találhatta – tette hozzá Ablonczy Balázs.

"A második levélben van egy konkrét utalás. Azt írja titkárának, »Ha bárki megkérdezi magától, hogy ez miért történt, mondja meg neki, hogy visszavonhatatlanul megutáltam az embereket«. Egy konkrét eseményre utal, nem egy távlatilag, a halál esetére beküövetkező dologról. Ha nem is akkor keletkezett, de az öngyilkosság gondolatával már foglalkozott. Ráadásul a borítékra az van ráírva, hogy "Inczének sürgősen!!!" Ez azt jelenthette, hogy a levél tartalmát, még ha korábban is írta, azon a tragikus estén is érvényesnek tarthatta" - állítja a történész.

Mindkét levélben temetéséről rendelkezik, a második dokumentum különösen sokat elárul Incze Péterhez fűződő bizalmas barátságáról. Azt írja: a családtagjai se legyenek jelen a temetésén, egyedül titkára kísérje el sírjához. Ezenkívül a hagyatékban akadnak még korábbi Teleki Pál által írt levelek, fényképek, és a magántitkár személyes iratai, ezeket most olvassák át a kutatók.

Teleki Pál több búcsúlevelet írt, Horthy Miklósnak címzett soraiban úgy fogalmazott: "A gazemberek oldalára álltunk (... ) Hullarablók leszünk! a legpocsékabb nemzet. Nem tartottalak vissza. Bűnös vagyok.”

Ablonczy Balázs hangsúlyozta: akadnak utalások egy feleségének írt búcsúlevélről is, ám ez eddig nem került elő.