Délutántól már a nagyközönség is láthatja az alkotást.
Anthonis Van Dyck (1599-1641) flamand festő Stuart Mária Henrietta hercegnőt ábrázoló portréja került a múzeum birtokába, miután azt egy aución skerült megvásárolni.
Az intézmény utóbbi száz évének legnagyobb, 2,1 milliárd forint értékű műtárgybeszerzése a kormány támogatásával valósult meg.
A világ festészetének egyik kiemelkedő alkotása került Budapestre - hangsúlyozta a portré keddi bemutatásán Kásler Miklós, a nemzeti erőforrások minisztere, hozzátéve: Van Dyck korának egyik legkiválóbb festője volt, Rubens tanítványa, de vele egyenrangú mester.
Mint emlékeztetett, a fiatal hercegnő portréja a Stuartok Angliájában készült, egy olyan korban, mikor világtörténelmi változások következtek be, a magyarok például éppen a török és a szétszakítottság ellen vívták harcaikat.
Baán László, a múzeum főigazgatója közölte:
az I. Károly angol király lányát ábrázoló, 1641-ben festett esküvői portré Van Dyck utolsó remekművei közé tartozik.
A páratlan szépségű, egészalakos festmény a 9 éves hercegnő és 14 éves Orániai Vilmos házasságkötése alkalmából készült azzal a céllal, hogy a holland királyi udvarba küldjék - mondta el.
Baán László elmondta, hogy a 158-szor 108 centiméteres festményt a Christie's aukciósház decemberi londoni árverésén vásárolták meg. Van Dyck alkotásának megszerzése történelmi pillanat: ilyen kvalitású műtárgy ma már ritkán kerül a piacra, hiszen a régi mesterek hasonló minőséget képviselő munkáit többnyire már múzeumok őrzik.
Stuart Mária Henrietta portréját keddtől egy erre az alkalomra összeállított kamara-kiállításon láthatja a közönség, a Szépművészeti Múzeum gyűjteményének néhány másik darabjával együtt.
Baán László azt is elmondta, hogy Van Dyck festménye a Szépművészeti Múzeum októberben nyíló, Rubens és a flamand barokk című kiállításában is helyet kap majd..
Csicsmann László Közel-Kelet-szakértő szerint akár saját szakállára is támadást indíthat Izrael, ha Amerika és Irán megállapodik, ennek viszont megvan az oka, de lennének feltételei is. A Corvinus Egyetem tanára szerint tárgyalni lehet, közben viszont tele van aknával a Hormuzi-szoros, a mentesítés pedig fél év is lehet.
A 2026. februári amerikai-izraeli támadás Irán ellen alapjaiban rázta meg a Perzsa-öböl térségét: Teherán válaszcsapásai áttörték a védelmi rendszereket, és megingatták azt a biztonságérzetet, amelyre az olajmonarchiák évtizedes gazdasági átalakulásukat építették. A közös iráni fenyegetés ellenére a régió két meghatározó hatalma, Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek egyre élesebb rivalizálásba került egymással a válság kezeléséről, a gazdasági diverzifikáció irányáról és a regionális befolyásról. Rijád a pakisztáni közvetítéssel elérhető békés megoldást szorgalmazza, míg Abu-Dzabi Izraellel szorosabbra fűzve kapcsolatait harciasabb fellépést követel Iránnal szemben.