INFORÁDIÓ 
2019. november 20. szerda
Jolán

aprószentek

kereszténység

katolikusok

Az egyik legkegyetlenebb bibliai történetre emlékezünk ma

Az egyik legkegyetlenebb bibliai történetre emlékezünk ma

Infostart

Napkeleti bölcsek, egy titokzatos újszülött király, hatalmát féltő uralkodó, gyermekgyilkosságok - ma van az aprószentek ünnepe.

Aprószenteknek azokat a betlehemi kisgyermekeket nevezi a keresztény kultúrkör, akiket a bibliai hagyomány szerint a hatalmát féltő Heródes mészároltatott le, amikor a napkeleti bölcsektől megtudta, hogy azok a "zsidók újszülött királyát" keresik.

Hogy az újszülöttet elveszejthesse, Heródes ráparancsolt bölcsekre, hogy miután megtalálták a gyermeket, menjenek vissza a palotájába, és ezt jelentsék neki. Ám a bölcsek álmukban jelenést láttak, amelyben arra figyelmeztették őket, hogy ne térjenek vissza Heródeshez, és ők ezt meg is fogadták. Közben Józsefnek is megjelent álmában egy angyal, azzal az üzenettel, hogy meneküljön el családjával együtt Egyiptomba.

Ezek után a haragra gerjedt Heródes, hogy bebiztosítsa a hatalmát, és biztos legyen abban, a zsidók újszülött királya nem marad életben, Betlehemben és környékén az összes kétévesnél fiatalabb fiúgyermeket megölette.

Ennek a mészárlásnak az áldozatait nevezzük aprószenteknek, és rájuk emlékezünk december 28-án.

Kutatói kételyek

Egyes kutatók szerint ugyanakkor nincs bizonyíték arra, hogy ezt a mészárlást Heródes rendelte el, sőt arra sincs, hogy egyáltalán megtörtént. A kétkedők példának hozzák fel, hogy a csecsemőgyilkosságokkal egyedül Máté evangélista vádolja Heródest, a többiek nem, ráadásul a nem bibliai kortárs források, például Josephus Flavius A zsidók története című írása sem említi a vérengzést.

A másik elem, ami kétségessé teszi a történetet az, hogy Jézus születésére is két valószínű időpontot fogadnak el a kutatók: az egyik szerint, ez a többségi vélemény, i. e. 4 és 6 közé esik, amikor Heródes még élt, vagyis elrendelhette a betlehemi mészárlást. A másik elmélet szerint azonban ez az időpont már Heródes halála utánra esik, amikor Júdea kliensállamból Szíria provincia részévé vált. Ennek legátusáról, Quiriniusról biztosan tudni lehet, hogy i. u. 7-ben elrendelte azt a népszámlálást, amivel felmérte az új területek demográfiai viszonyait, és amelynek engedelmeskedve kellett Józsefnek állapotos feleségével hazatérnie Betlehembe. Azok, akik ezt az időpontot fogadják el, úgy vélik, hogy Heródes már nem élt Jézus születésekor.

A harmadik érv a kétkedők tarsolyában, hogy egy, az Ószövetségből már ismert, és némiképp "felmelegített" történetről van szó, hiszen a legenda szerint, amikor egy másik kiválasztott, jelesül Mózes megszületett, a fáraó parancsára minden fiúval végezni kellett volna. Anyja azonban megmentette Mózest a biztos haláltól, egy gyékényládikába tette, és a folyóra bízta gyermekét.

Népszokások

Aprószentekkor szokás volt a fiúgyermekek megvesszőzése, így emlékezve a betlehemi kicsinyek szenvedéseire, de kapcsolódik ehhez egy Európa-szerte sokfelé megjelenő, Erdélyben és Moldvában pedig még ma is élő népszokás, amikor

a fiúk házról házra járva, bőséget, egészséget, szerencsét kívánó mondókákat adnak elő, és termőággal vagy fűzfavesszővel megvesszőzik a lányokat.

Itt tehát összeforr a keresztény hagyomány a pogány, termékenységi rítust idéző népszokással.

Nyitókép: Pixabay
A címlapról ajánljuk

INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

A médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Magyar Mecenatúra Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018