Mondvacsinált külföldi hivatkozások

Az MKKE által német mintára kidolgozott tervezet lényege, hogy az újonnan megjelent könyveket 180 napig maximum 10 százalék kedvezménnyel lehetne csak értékesíteni ("árkötöttség"), az árat pedig a kiadó és/vagy az importőr határozná meg.

Bár a javaslat a német példára hivatkozik, azt Zentai Péter László, a MKKE vezetője is elismerte, hogy a magyar könyvpiac szerkezete egyáltalán nem hasonlít a németre. Speciális magyar sajátosság, hogy a kiadói és a kereskedői szerep egy cégnél összpontosul, azaz egy-egy cég kiadóként, nagy- és kiskereskedőként egyaránt jelen van a piacon.

Az InfoRádió Aréna című műsorában Zentai úgy fogalmazott: "Nyugat-Európában, az Egyesült Államokban vagy az országok 99 százalékában a kereskedelmi tőke nem vegyül a kiadóival. Tehát kereskedő kereskedőt vásárol meg vagy kereskedővel lép szövetségre, ha bővülni akar, vagy mondjuk létre akar hozni egy holdingot. Kiadók kiadókat vásárolnak és kiadói holdingok jönnek létre. Magyarországon a három nagy kereskedőcég közül kettő az kiadói és kereskedelmi cégcsoport is egyben."

Drágább könyvárral a fogyasztó veszít

Mivel a könyvek fogyasztói árából a kiadó mintegy 10, a nagykereskedő 15, a kiskereskedő pedig 30 százalékban részesedik, a mindhárom

szerepet sajátos magyar módon egyszerre betöltő nagyok így összesen akár 55 százalékos nyereséget is realizálhatnak egy-egy saját kiadványon.

Az új kiadványok esetén bevezetni javasolt, a kiadó vagy az importőr által meghatározott, kötött könyvár pedig gyakorlatilag kiiktatná a kereskedők közti piaci versenyt, hiszen a piac többi szereplője sem adhatna - akár saját haszna terhére sem - nagyobb kedvezményt.

A fix könyvárral így a két-három legnagyobb szereplő számára biztos módon keletkezik legalább 45 százalék haszon minden egyes könyvön, melyet a tulajdonokban lévő kiadó adott ki, vagy saját cégük importált, saját nagykereskedő cégük pedig saját könyvesboltjukon, vagy portáljukon keresztül adott el.

A javaslat legnagyobb vesztese pedig a könyvet vásárolni szándékozó fogyasztó, hiszen az új könyvek ára emelkedni fog, illetve a könyvpiac szinte összes többi szereplője, akik meg lesznek fosztva a verseny bármilyen lehetőségétől.

Alkotmányos és versenyjogi aggályok

A MKKE versenyszabályzatában már korábban is próbálkozott a nagy könyvcégek számára kedvező kötött ár intézményével, de - mint azt Zentai Péter az InfoRádióban maga is elismerte - a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) már 2006-ban is megtámadta ezt a gyakorlatot; vizsgálatot indított a szabályozás ellen, és megállapította, hogy annak egyes elemei piaci korlátozásnak számítanak. Az ötlet azért került most törvényjavaslat formában elő, mert a törvényi szintű hatósági árszabályozással szemben a GVH már nem léphetne fel.

A javaslat jogi hátterét elemezve Kende Tamás nemzetközi jogász az InfoRádióban több szempontból is aggályosnak nevezte a törvénytervezetet. Úgy vélte: a tervezet már a magyar jogszabályoknak sem felel meg, hiszen hatályba lépése több ponton is korlátozná a versenyt és sértené a vásárlók érdekeit is.

A szakértő szerint a javaslat előterjesztésének indokai sem világosak, hiszen a könyvárak befagyasztása a fogyasztóknak, az íróknak és a könyvpiac számos szereplőjének sem kedvez. "Valószínűleg a könyvpiaci szegmens terjesztői részében, szerintem az ingatlanpiacon lehet ez kedvező bizonyos szereplőknek" - fogalmazott az egyetemi docens.

Hozzátette, hogy a hasonló törvények Nyugat-Európában kifejezetten kis cégeket, szűk piaci szegmenseket próbálnak meg védeni a nagyok támasztotta, aránytalan versenytől. Ehhez képest a magyar javaslat éppen ellenkezőleg hatna, és leginkább a piac legnagyobb szereplőinek érdekeit szolgálná.

Kende Tamás szerint egy ilyen jogszabály bevezetése hosszabb távon hatékonyan elriasztaná a piacról a kisebb szereplők jelentős részét, így azokat is, amelyek az interneten keresztül bonyolítják forgalmuk döntő hányadát.

Hatósági jogosítványok egy civil szervezet kezében?

A jogász merőben szokatlannak és érthetetlennek tartja a kezdeményezés azon részét is, amely állami és társadalmi kontroll nélkül kvázi hatósági jogosítványokat adna a Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülete kezébe.

A tervezet ugyanis egy "árkötöttségi megbízott" pozíciójának létrehozásával különleges jogosítványt adna az MKKE által megbízott ügyvédeknek és könyvvizsgálóknak, akik az általuk - tehát nem a közhatalmi szervek által - vélelmezett jogsértések esetén beletekinthetnének a konkurens piaci szereplők üzleti könyveibe, irataiba.

A GKM nem tartja indokoltnak az állami beavatkozást

A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) tervezethez készült szakvéleménye szerint "az állam piaci folyamatokba való beavatkozása egyes társadalmi célok érdekében csak abban az eset-ben indokolható, ha a beavatkozás piactorzító hatásával szemben azt meghaladó mértékű, piaci eszközökkel el nem érhető, bizonyított társadalmi előnyök állnak.

Az árverseny a piaci verseny meghatározó eleme, ezért az MKKE árrögzítésre irányuló javaslata a nyilvánvalóan korlátozhatja a piaci szereplők közötti versenyt." A minisztériumi szakvélemény többek között az alábbiakkal indokolja elutasító magatartását:

1. A javaslathoz fűzött indoklás "nem támasztja alá meggyőző érvekkel az árrögzítés és a könyv-kínálat sokszínűsége közötti ok-okozati összefüggést. Valójában a kötött árak az árrögzítés időtar-tamára egyfajta többletnyereséget biztosítanak a könyvpiaci szereplők számára (a fogyasztók kárára), de nem garantálják, hogy ezt a többletnyereséget akár a könyvkiadók, akár a kereskedők nem rentábilis könyvek forgalmazására fordítsák."

2. A GKM szerint "nincs egyértelműen bemutatva a törvényjavaslat indoklásában, hogy az árrögzítés mennyiben biztosítja a kis- és közepes méretű minőségi könyvesboltok sűrű hálózatának a fennmaradását", és kiemeli, hogy "a törvényjavaslat korlátozná például az online értékesítés esetén nyújtható kedvezmények mértékét is."

3. A szakvélemény szerint "Az árrögzítés piactorzító hatása abban nyilvánul meg, hogy nem teszi lehetővé (az árrögzítés időtartama alatt) az árak csökkentését azon könyvkereskedők számára, akik a rögzítettnél alacsonyabb árak mellett is nyereségesen tudnának működni, például jobb működési hatékonyságuknak köszönhetően, (...) ami ágazati szinten is a versenyképesség romlásához vezethet."

4. A GKM hangsúlyozza: "az árrögzítés árát végső soron a fogyasztók fizetik meg, mivel elesnek a szabad áralakulás esetében lehetséges árkedvezményektől. A fogyasztók által ténylegesen érzékelt árszint emelkedése a könyvforgalom csökkenése irányába is hathat, (...) és nem segíti elő a minőségi könyvfogyasztást."

A fentiekre tekintettel A GKM szakvéleménye összefogalólag megállapítja, hogy "az előterjesztéshez fűzött indoklás jelenlegi formájában nem támasztja alá kellő meggyőző erővel, hogy az árrögzítés (vélt) társadalmi előnyei egyértelműen meghaladják-e a (valószínű) gazdasági hátrányokat, így nem tartjuk indokoltnak a jogszabályalkotás formájában javasolt állami beavatkozást a piaci folyamatokba."

Elmarad a bizottsági ülés

A tervezet eredetileg április 29-én került volna az országgyűlés kulturális bizottsága elé, de a bizottsági ülés a megfogalmazott aggályok nyomán elmarad.

Pető Iván bizottsági elnök az InfoRádiónak elmondta: mivel az MKKE korábban a most javasolt árrögzítési konstrukció kapcsán (akkor belső szabályzatként javasolta) már jogerősen pert vesztett a Gazdasági Versenyhivatallal szemben , kérdéses, hogy egy érvényes bírósági ítéletet figyelmen kívül hagyhat-e a parlament.

A GKM elmarasztaló véleménye mellett a kulturális bizottság így kíváncsi lesz a Gazdasági Versenyhivatal álláspontjára is, és tájékozódni kíván az európai uniós és alkotmányjogi aggályok ügyében is, így, - ha egyáltalán még foglalkoznak a javaslattal -, akkor is csak május végén, június elején kerülhet újra a bizottsági napirendre a kérdés.