Infostart.hu
eur:
364.23
usd:
316.62
bux:
147365.12
2026. augusztus 3. hétfő Hermina
War 2022 in Ukraine. Concept of strained relations between  and war with Ukraine and Russia.Military issues and the concept of war
Nyitókép: Galeanu Mihai/Getty Images

Amerikai szakértő: az oroszok hamarosan elveszíthetik a Krímet

Chuck Pfarrer, az USA egyik legelismertebb katonai elemzője és szakírója azt állítja, hogy közel a nap, amikor az oroszok kénytelenek lesznek feladni a Krím-félszigetet.

Miközben Moszkvában naponta tesznek közzé győzelmi jelentéseket a donyecki frontról, sötét fellegek gyülekeznek az oroszok feje fölött a Krím-félszigeten. Chuck Pfarrer a Kyiv Post című angol nyelvű ukrán újságnak arról beszélt, hogy miért veszi biztosra a Krím elvesztését. Mint mondta, megdöbbentette, hogy az egykor félelmetes orosz fekete-tengeri haderő milyen súlyos veszteségeket szenvedett el viszonylag rövid idő alatt, ráadásul egy olyan országtól, amelynek csupán néhány őrhajóból álló hadiflottája van. Az ukránok a háború első pillanataiban rájöttek, hogy a hatalmas számbeli és minőségi orosz fölényt csak újfajta hadviseléssel, a drónháborúval képesek ellensúlyozni.

Gyors fejlesztéseik révén sikerült olyan hatékony tengeri és repülő robotokat építeniük, amelyekkel szemben a hagyományos harcmodort folytató oroszok tehetetlennek bizonyultak. Bár Moszkva is hamar lépést váltott, ez mégsem volt elég arra, hogy érdemben elejét vegye fekete-tengeri flotta módszeres pusztításának. A világ akkor figyelt fel először az ukránok drónháborújára, amikor sikerült elsüllyeszteniük az oroszok zászlóshajóját, a Moszkva rakétás cirkálót. Ez már csak azért is kiemelkedő teljesítmény volt, mert a hajó legfőbb feladata éppen a flotta többi egységének légvédelme lett volna. Ellenben még saját magát sem tudta megóvni az ukrán cirkálórakétáktól és drónoktól.

Mint Chuck Pfarrer elmondta, az orosz hadiflotta mostanra lényegében kivonult a Krím-félszigetről. Szerinte már nem kell sok ahhoz, hogy az egész terültet feladják. Ennek legfőbb oka az, hogy a moszkvai hadvezetésnek mostanra nemcsak az ukrán erőkkel, hanem a saját katonáival is meg kell küzdenie. A háború elhúzódása és az egyre öldöklőbbé váló harcok miatt rohamosan csökken az orosz katonák lelkesedése, egyre kevesebben akarnak ágyútöltelékként meghalni.

Ezt az álláspontot osztja a washingtoni Institute for the Study of War (ISW) legújabb jelentése is, amely ugyan lassú orosz előrehaladásról számol be, de megjegyzi, hogy ez valószínűleg hamarosan elakadhat. Az Avgyijivkától nyugatra előretörő oroszok ugyanis jelenleg olyan területen haladnak, ahol csak kisebb települések vannak. Ez a terep nem kedvez a védőknek, akik fokozatosan teret is engednek a támadónak. Ám amint az oroszok elérik Pokrovszk városát, a helyzet gyökeresen megváltozhat. Az amerikai elemzőközpontnak az a véleménye, hogy a város közelében már újra a védők lesznek jobb helyzetben, jól kiépített állásokban, megfelelő ellátással meg tudják állítani az oroszokat, és újból véres helységharcokra fogják kényszeríteni őket.

Az ISW szerint az oroszok mostani előrenyomulását elsősorban az tette lehetővé, hogy a tavalyi év végén az amerikai képviselőház republikánus tagjai hónapokig blokkolták az Ukrajnának szánt segélyeket, és ezzel hatalmas lyukat ütöttek az ukrán hadsereg ellátásában. Ennek következményeit szenvedik még mindig az ukránok. Ezt a helyzetet sikerült az oroszoknak kihasználniuk, amit még azzal is tetéztek, hogy a donyecki fronton a korábbinál hatékonyabb parancsnoki rendszert építettek ki.

Így gyorsabban képesek reagálni: olyan helyekre tudják csoportosítani erőiket, ahol az ukrán védelem meggyengült.

Ellenben a már idézett Chuck Pfarrer úgy látja, hogy ez az átalakítás nem jelent teljes körű változást az orosz katonai vezetésben. Továbbra is fennmaradt a merev parancsuralmi rendszer, és változatlanul nem engedik, hogy az egységek vezetői a pillanatnyi hadi helyzethez igazodó, saját döntéseket hozzanak. Az amerikai szakértő ennek tudja be azt, hogy az oroszok iszonyatos veszteségeket szenvednek és lényegében kivéreztetik saját magukat.

Címlapról ajánljuk
Energiakrízis: még nem lélegezhetünk fel, de sokat segített, hogy takarékoskodnak az emberek és a cégek

Energiakrízis: még nem lélegezhetünk fel, de sokat segített, hogy takarékoskodnak az emberek és a cégek

Már csak egy turbinája üzemel, és hamarosan teljesen leállhat a paksi atomerőmű. Perger András, az Energiaklub energiaprogram-vezetője az InfoRádióban elmondta: az, hogy az emberek kevesebb áramot és vizet használtak az elmúlt napokban, segített a helyzeten, de még nem szabad fellélegeznünk.

Vízkorlátozásnál is megvan a kikapcsolási sorrend – szakember: 10-30 százalék fogyasztást otthon is meg lehet spórolni

A kórházak, szociális intézmények, gyermekintézmények kiemelt fogyasztók, így egy esetleges nagyobb vízkorlátozásnál a kikapcsolási sorrend legvégén lennének – erről beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában Csörnyei Géza, a Fővárosi Vízművek Zrt. vezérigazgatója, aki hangsúlyozta: a főváros ivóvízellátása nincs veszélyben, komolyak a tartalékok a vízbázisban.
inforadio
ARÉNA
2026.08.04. kedd, 18:00
Gerendai Károly
a Sziget Fesztivál főszervezője
Energiakrízis: időt nyert Paks, több helyen csökkentik az energiafelhasználást - Híreink percről percre hétfőn

Energiakrízis: időt nyert Paks, több helyen csökkentik az energiafelhasználást - Híreink percről percre hétfőn

A vártnál tovább maradhat üzemben a Paksi Atomerőmű utolsó működő blokkja, és többen lépéseket tesznek a hőség miatti energiatakarékosság jegyében: csökkenti energiafelhasználását a Richter gyógyszergyár, lekapcsolja szaunáit a Hunguest Hotels szállodalánc, takarékoskodik az Auchan és hétfőtől az esti csúcsidőben lekapcsolja, napközben pedig minimálisra veszi digitális reklámfelületei világítását a Magyar Reklámszövetség. Hétfői tudósításunk az energiakrízisről és az arra adott válaszokról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×