Infostart.hu
eur:
380.06
usd:
325.13
bux:
126534.75
2026. március 3. kedd Kornélia
Juan José Zúniga tábornok, a bolíviai hadsereg leváltott főparancsnoka egy katonai járműből figyel, miközben katonái megpróbálnak behatolni a La Paz-i kormányépületbe 2024. június 26-án. A puccskísérlet nem sikerült, a tábornokot és a haditengerészet volt főparancsnokát őrizetbe vették.
Nyitókép: MTI/EPA/EFE/Luis Gandarillas

Kudarcba fulladt a katonai puccskísérlet Bolíviában – videó

A puccsista bolíviai katonai egységek szerda este visszavonultak a La Paz-i elnöki palotából, vezetőjüket, Juan Jose Zúniga tábornokot letartóztatták. Luis Arce bolíviai elnök a kormány elleni „puccskísérletnek” minősítette a támadást, és a nemzetközi közösség segítségét kérte.

A nap folyamán a hadsereg főparancsnoki tisztségétől nemrég megfosztott Juan Jose Zúniga tábornok vezette katonai egységek gyülekeztek a központi Plaza Murillo téren, majd egy harckocsi áttörte az elnöki palota bejáratát, és katonák hatoltak be az épületbe.

A bolíviai elnök a támadás előtt még „szabálytalan csapatmozgásokról” számolt be közösségi oldalán, és azt írta hogy „tiszteletben kell tartani a demokráciát”. Ezzel egy időben Evo Morales volt elnök pedig annyit írt az X-en, hogy „államcsíny készül”.

„Ma az ország egy államcsínykísérletet láthat, és ismét olyan érdekekkel szembesül, melyek megszüntetnék a demokráciát. Felszólítjuk a bolíviai népet, hogy szervezkedjen és mozgósítson az államcsíny ellen, a demokrácia érdekében” – mondta Arce az elnöki palotában.

A katonák az épület megszállása után néhány órával kivonultak a palotából és a központi térről, ahol a rendőrség vette át az irányítást. A bolíviai hatóságok ezután letartóztatták Zúniga tábornokot, akit ismeretlen helyre szállították.

Az elnöki palotában Arce kinevezte a fegyveres erők új parancsnokát, Jose Wilson Sánchezt. Sánchez a nyugalom és a rend helyreállítására szólított fel. „Elrendelem, hogy az összes mozgósított katona vonuljon vissza az utcákról az egységéhez. Azt szeretnénk, ha nem folyna katonáink vére” – mondta Sánchez.

Az Egyesült Államok közölte, hogy figyelemmel kíséri a helyzetet, emellett nyugalomra és önmérsékletre szólított fel.

Bolíviában egyre nagyobb a feszültség a jövőre esedékes országgyűlési választások előtt. Evo Morales volt államfő azt tervezi, hogy elindul a választásokon Arce ellenfeleként, ez pedig jelentős politikai bizonytalanságot okozott az országban és a kormányzó szocialista párban is.

Tavaly év végén a bolíviai alkotmánybíróság hatályon kívül helyezett egy 2017-es döntést, amely emberi jognak minősítette az államfő korlátlan újraválaszthatóságát, egyben megtiltotta Evo Moralesnek, hogy induljon a 2025-ös elnökválasztáson.

Zuniga nemrég azt mondta, hogy Moralesnek nem szabadna visszatérni elnöknek, és azzal fenyegetőzött, hogy megakadályozza a volt elnököt, ha ezt megpróbálja, ez pedig arra késztette Arcét, hogy eltávolítsa a katonaságot vezető tábornokot a posztjáról.

A puccskísérlet hírére Morales, aki nyilvánosan szakított Arcéval, bár mindketten ugyanahhoz a szocialista mozgalomhoz tartoznak, bejelentette támogatói országos mozgósítását a demokrácia helyreállítása céljából. A volt elnök azt is leszögezte: nem engedik meg, hogy a fegyveres erők megsértsék a demokráciát, és megfélemlítsék a népet.

(Címlapképünkön: La Paz, 2024. június 27., Juan José Zúniga tábornok, a bolíviai hadsereg leváltott főparancsnoka egy katonai járműből figyel, miközben katonái megpróbálnak behatolni a La Paz-i kormányépületbe.)

Címlapról ajánljuk
Irán: mást mond Donald Trump és a hadügyminisztere, J.D. Vance alelnök pedig hallgat

Irán: mást mond Donald Trump és a hadügyminisztere, J.D. Vance alelnök pedig hallgat

Az Irán elleni katonai támadás nemcsak a Közel-Keletet rázta meg. Washingtonban sokan törésvonalakat vélnek felfedezni a kormányzaton belül. Donald Trump és alelnöke, JD Vance külön helyszínről követte az eseményeket, ami sokak szerint politikai különbségeket is jelezhet. Eközben Pete Hegseth hadügyminiszter szerint „nem rezsimváltó” háború folyik, miközben Donald Trump többször is egyértelműen kijelentette: rezsimváltást akar, és fel is szólította Irán népét, hogy „vegyék kezükbe saját sorsukat” a bombázások végeztével.
inforadio
ARÉNA
2026.03.03. kedd, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×