eur:
395.45
usd:
368.81
bux:
70416.87
2024. június 24. hétfő Iván
Szavazásra készülnek a képviselők az Európai Parlament brüsszeli üléstermében 2024. április 10-én. A képviselők később elfogadták az Európai Unió új migrációs és menekültügyi csomagját.
Nyitókép: MTI/EPA/Olivier Hoslet

Elemzők az EP-választásról: egyszemélyes pártoknál gyakori, hogy Brüsszelből csinálnak belpolitikát

Az Európai Parlament szerepéről, a választás tétjéről és az Európai Bizottság várható elnökéről is beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában Kalas Vivien, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Európa Stratégia Kutatóintézet főreferense és Rajnai Gergely, a Méltányosság Politikaelemző Központ vezető elemzője.

Európai parlamenti választásokra készülnek az unió államaiban, itthon is, az InfoRádió Aréna című műsorában a kampány témáiról és a választás tétjéről volt szó. Rajnai Gergely, a Méltányosság Politikaelemző Központ vezető elemzője elsőként arról beszélt, hogy a szavazópolgárok a tagországok többségében nincsenek tisztában azzal, hogy pontosan mi zajlik az Európai Parlamentben. Ráadásul egy nagyon töredezett testületről van szó, nagyon sok pártfrakció van, ezek a pártfrakciók maguk sem egységesek, hanem sokszor kiszavaznak, vannak tagállami érdekek, vannak ideológiai érdekek, vannak regionális érdekek és ezért nagyon nehéz szerinte átlátni, hogy mi is történik egy-egy döntés esetén.

Kalas Vivien, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Európa Stratégia Kutatóintézet főreferense pedig azt emelte ki, hogy az EP társjogalkotó, ami azt jelenti, hogy a legtöbb szakpolitikai területen az úgynevezett rendes jogalkotási eljárásban az Európai Bizottság kezdeményezi a jogszabályt és azt az Európai Tanácsnak és az Európai Parlamentnek együtt kell elfogadnia.

"Az európai parlamenti választásnak az egyik legnagyobb kritikája, hogy ez másodrangú nemzeti választás.

Azért nemzeti választás, mert nemzeti ügyek mentén dönt a választó, nemzeti pártok közül választ, és azért másodrangú, mert nincsen olyan nagy tétje, hatása az ő szavazatának, vagy legalábbis nem érzi, mint ahogy egy nemzeti választáson érezné" – tette hozzá.

Rajnai Gergely úgy véli, azért is különös a helyzet, mert az Európai Parlament végső soron a tagjait megválasztó állampolgároknak tartozik papíron felelősséggel, de valójában az állampolgárok nem érdeklődnek annyira az EP iránt, ezért ezt a felelősséget nem annyira kérik számon rajtuk. Az is gond szerinte, hogy az EP-képviselők beszélnek a magyar állampolgárokhoz, akkor nagyon ritkán szólnak európai ügyekről. Kalas Vivien pedig arról beszélt, hogy az EP döntései, állásfoglalásai inkább politikai jelentőségűek, és nincsenek közvetlen hatással az emberek életére.

"Hogy mi az Európai Unió, ezt nagyon nem sikerült átvinni, miközben a magyaroknak van egy általános pozitív gondolatuk, hogy Európa az jó dolog. Az, hogy pontosan ez mit takar, meg hogy ennek mi a napi szintű megnyilvánulása, az sokkal kevésbé, hogy az Európai Uniónak lenne valami egységes közös politikája, ami a polgárok számára is fontos, ez a gondolat szerintem nem annyira ment át a társadalmakban" – mondta Rajnai Gergely.

Részvételi remények

A részvételi hajlandóságról Kalas Vivien úgy vélekedett, hogy általában Nyugat-Európában, régebb tagországokban magasabb a részvételi arány, szemben azokkal az országokkal, ahol kevésbé mennek el egyébként is szavazni az emberek, nincsen meg az a hagyomány, hogy ők egy demokratikus államban élnek, ott kisebb a választáson való részvételi hajlandóság. Rajnai Gergely szerint itthon magasabb részvétel várható az uniós átlagnál, de ennek részben az önkormányzati választáshoz is van köze, de a belpolitikai események is befolyásolják a szavazási hajlandóságot. A Méltányosság Politikaelemző Központ vezető elemzője úgy látja, a Magyar Péter-féle mozgalom megjelenése belpolitikai motivációt ad szavazóknak, mert ezen a választáson ki tudják fejezni a belpolitikai preferenciájukat.

Kalas Vivien viszont úgy véli, a kampánytémákban megjelentek összeurópai jelentőségű kérdések is, ezek közé sorolta a migrációt, a környezetvédelem, a klímavédelem témáját, valamint a biztonság- és védelempolitikát az orosz–ukrán háború miatt.

A felvetésre, hogy az európai parlamenti képviselő kinek tartozik lojalitással, a hazájának, a pártjának, vagy a pártcsaládjának, Kalas Vivien azt mondta, hogy elsősorban az állampolgároknak hiszen tőlük kapta a felhatalmazást, és csak utána következik a saját pártja vagy pártcsaládja. Rajnai Gergely szerint európai szinten nagyon nehéz átlátni, hogy ki kinek tartozik felelősséggel vagy hűséggel, de ez egy nemzeti parlament esetében is nehezen megválaszolható kérdés.

Kiből lesz az EP-képviselő?

Eltérő megoldások léteznek a képviselők kiválasztására, a régebbi tagországokban gyakorlat, hogy másodvonalbeli, a hazájukban már nagy szolgálatot tett politikusokat ültetnek európai parlamenti székbe, Kalas Vivien szerint az a felfogás dönti el, hogy mit gondol az adott párt az Európai Parlament tevékenységéről, működéséről, feladatáról, Rajnai Gergely szerint viszont az is szempont, hogy nemzeti szinten kormányoz-e egy párt, mert akkor inkább másodrendű politikusokat küld, de lehet az is egy faktor, hogy szimbolikus okokból határon túli vagy fogyatékos politikusokat is jelölnek.

"Ellenben az ellenzéki pártoknál, ezt Magyarországon is látjuk, akik úgy érzik, hogy most, legalábbis a közeljövőben nincs esélyük a kormányzásra, azok nagyobb jelentőséget tulajdonítanak az Európai Parlamentnek"

– tette hozzá. Azt is megemlítette, hogy vannak olyan pártok is, nemcsak Magyarországon, hanem a régióban különösen, de Nyugat-Európában is, amelyek annyira személyközpontúak, egy ismert politikusuk van, hogy ő lesz a listavezető. Van, ki aztán nem veszi fel a mandátumát, de van, aki igen, ls aztán Brüsszelből "csinálja" a belpolitikát, példaként Donáth Annát vagy Dobrev Klárát említette.

"Az Európai Parlament hatáskörét az évek során növelték, jelenleg társjogalkotó, erre azért volt szükség, hogy az unió demokratikus legitimitását erősítsék, hiszen az Európai Parlament az egyetlen közvetlenül választott intézmény, és abban bíztak, ha több hatáskört kap, akkor az egész Európai Unió legitimitása erősödni fog" – magyarázta Kalas Vivien, de Rajnai Gergely jelezte, emiatt a döntéshozatal rendkívül bonyolult, mert nagyon sok intézménynek beleszólása van, még a parlament sem egy egységes szerv, nagyon sok alintézménye van. Ráadásul a jogalkotási folyamat mellett fontosak az informális kapcsolatok. "Minden döntésnél persze vannak a hivatalos lépések, amiken végigmennek, de az is fontos, hogy a folyosókon mit beszélnek és ott alakulnak ki sokszor azok a kompromisszumok, amelyek végül az intézményes eljárásba bekerülnek" – tette hozzá.

Létezik olyan informális jelenség is, hogy az intézményekben dolgozók képesek lassítani vagy gyorsítani valamit. Kalas Vivien példaként említette, hogy amikor kiderült, hogy Ursula von der Leyen újrázni szeretne, és esetleg szüksége lehet a radikális jobboldali frakciók támogatására, akkor olyan, a klímapolitikához kapcsolódó jogszabályjavaslatokat visszatartott, amelyek nem tetszettek volna a radikális jobboldali frakcióknak.

Parlament a hatalma csúcsán

"Az Európai Parlamentnek a legnagyobb hatalma az közvetlen választás után van. Amikor megválasztják őket, akkor utána az Európai Bizottságnak a tagjait is megválasztják, akkor a biztosok mindenféle ajánlatokat próbálnak tenni a parlamenti frakcióknak, hogy támogassák a jelöltségüket. Amikor megválasztják őket, akkor elvileg utána is lehet őket visszahívni, de akkor már jóval rosszabb az alkupozíciója a parlamentnek" – mondta Rajnai Gergely.

A kampányban gyakran elhangzik, hogy az Európai Bizottság ahelyett, hogy a szerződések őre lenne, politizál. Kalas Vivien úgy véli, a fordulópont 2014-ben volt, amikor Jean-Claude Juncker először azt mondta, hogy ez egy politikai bizottság. "Von der Leyen kicsit továbbment, mert geopolitikai bizottságról beszél, valóban azt látjuk, hogy az Európai Bizottság kihasználva a jogszabályokat, a tág értelmezési lehetőséget, beleáll és részt vesz olyan politikai vitákban, konfliktusokban, folyamatokban, amely nem feladata feltétlenül" – mondta az NK főreferense, és jobbnak tartaná, ha visszatérne az eredeti funkciójához, mert ez nagyon megosztó a tagországok körében is, de rossz fényt vet a bizottságra mint intézményre, az Európai Unióra, magára a jogalkotásra. Szerinte noha a bizottságnak van munkaprogramja, de meghatározó az elnök személye.

Rajnai Gergely szerint ezt erősíti a csúcsjelölti rendszer, még akkor is, ha például a jelölti vitát az európai polgárok nagyon nagy része nem nézte. Ursula von der Leyen ugyanakkor öt éve nem így nyerte el az elnöki pozíciót, mert akkor Manfred Weber volt a néppárti csúcsjelölt, és egy alku révén került Von der Leyen a bizottság élére. Az elemző szerint most is jó esélye van, mert "nagyon sok szabad vegyértékkel rendelkezik, nagyon sok pártfrakció irányába nyitott, ő tipikus európai politikus, hogy mindenfelé nyitott és nagyon jól tud ilyen kompromisszumokat összehozni. Szinte nincs olyan ember, akivel ne tudna esetleg szóba állni és tárgyalni legalább."

Az új bizottság elnökről az egyeztetés lesz az első lépés, ezt követően az Európai Tanács nevezi meg a jelöltjét a bizottsági elnöki posztra június 17-én vagy június végén lesz. A megválasztásához elég a minősített többség a megválasztásához, majd azt követően lesz végleges elnök, hogy az Európai Parlament megválasztotta.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Világsztárok üzennek Varga Barnabásnak, Botka hallotta a hatalmas csattantást is

Világsztárok üzennek Varga Barnabásnak, Botka hallotta a hatalmas csattantást is

A stuttgarti kórházban kezelik a magyar válogatott csatárát, aki a Skócia elleni Eb-csoportmérkőzésen szenvedett súlyos sérülést. Botka Endre azonnal tudta, hogy nagy a baj, Szoboszlai Dominik szerint változtatni kell a mentők protokollján. Az eset nagy visszhangot váltott ki a nemzetközi futballéletben is.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.06.24. hétfő, 18:00
Kiss J. László
a Budapesti Corvinus Egyetem tanár
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×