Infostart.hu
eur:
353.87
usd:
303.44
bux:
134616.81
2026. május 30. szombat Janka, Zsanett
Gold mines
Nyitókép: Alexey Dozmorov/Getty Images

Orosz ágyúzás - "160 ukrán bányász a mélyben rekedt"

Korábban megszakadt a donyecki régió egyik bányájának áramellátása. Akkor 25 bányász rekedt a föld alatt, de őket már a felszínre hozták.

Az orosz hadsereg ágyúzásai miatt leállt a berendezések működése a kelet-ukrajnai Donyeck megye egyik bányájában, aminek következtében több mint 160 bányász rekedt a mélyben - hozta nyilvánosságra az ukrán energetikai minisztérium csütörtökön a Telegramon.

Az Ukrajinszka Pravda emlékeztetett arra, hogy előző nap az orosz ágyúzások miatt megszakadt a donyecki régió egyik bányájának áramellátása. Akkor 25 bányász rekedt a föld alatt, de őket már a felszínre hozták.

Andrij Juszov, az ukrán katonai hírszerzés szóvivője egy tévéműsorban elmondta, hogy tudomásuk szerint Harkiv és a vele szomszédos Szumi megye elleni támadásokra az orosz hadsereg egy több mint ötvenezres csoportot vont össze. A harkivi régióban zajló harcokkal kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy "most pontosan egy határ menti műveletet látunk, ami nem Harkiv városa elleni roham". A Szumi megyét ért fenyegetésekkel kapcsolatban Juszov megjegyezte: "ha lesz ok az aggodalomra, hivatalosan is közlik. Az ottani helyzet jól ismert, ahogy az ellenség tervei és erőforrásai is".

A szóvivő elmondta azt is, hogy az ukrán katonai hírszerzés tudja, hol találhatók Vlagyimir Putyin orosz elnök bunkerei. Hozzátette, hogy az elnök egyik hívóneve is az, hogy "Bunkeres". "Mint Drakula gróf, úgy rejtőzködik ezekben a föld alatti létesítményekben" - jegyezte meg. Azt ugyanakkor nem fedte fel, hogy hány föld alatti bunkere van az orosz államfőnek.

A katonai hírszerzésnél az Ukrajinszka Pravdának elmondták, hogy épp most hadműveletet folytatnak Oroszország katonai-ipari létesítményeinek drónokkal történő megsemmisítésére Tatárföld területén. A támadó ukrán drónok már eljutottak Kazanyba és Nyizsnyekamszkba, ahol számos stratégiailag fontos vállalkozás található, amelyek termékeit a hadiiparban használják fel - fejtette ki a hírszerzés munkatársa.

A nyugat-ukrajnai Hmelnickij város egyik kerületi bírósága feltételesen szabadlábra helyezte az első két elítéltet, akik kérték a katonai mozgósításukat - hozta nyilvánosságra a bíróság sajtószolgálata, hozzátéve, hogy még további ötven hasonló ügyet tárgyal. A közlemény szerint a 24, illetve 43 éves férfiakat 2022 őszén ítélték el lopásért, az egyiket 4 év 9 hónapra, a másikat 5 év 5 hónapra. A határozatok szövege kimondja, hogy egészségügyi szempontból mindketten alkalmasak a katonai szolgálatra, átestek szakmai és pszichológiai vizsgálaton, és megfelelő szintű fizikai felkészültséggel rendelkeznek a rájuk bízott katonai feladatok ellátásához.

Az ukrán vezérkar beszámolt arról, hogy az ukrán erők szerdán lelőttek egy újabb orosz Szu-25-ös sugárhajtású csatarepülőgépet a Donyeck megyei Pokrovszknál. A vezérkar legfrissebb, csütörtöki összesítése szerint az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége hozzávetőleg elérte a 497 700-at. Az ukrán erők szerdán a Szu-25-ön felül megsemmisítettek még egyebek mellett 11 orosz harckocsit, negyven tüzérségi és egy légvédelmi rendszert, valamint 45 drónt.

Címlapról ajánljuk
Szurkolói zóna lett Budapestből – fotók

Szurkolói zóna lett Budapestből – fotók

Megérkezett a két döntős csapat szurkolótábora a Puskás Arénához, budapesti vonulásuk után.

Növekszik a társadalmi nyomás Egyiptomban – Lehet, hogy nem 1,1, hanem 10 millió migráns szivárgott be

A 2023-as szudáni konfliktus után szabályosan ömlöttek be az emberek, méghozzá mindenféle ellenőrzés nélkül, ez már pedig merőben más típusú migráció, mint amivel Jordánia, Törökország vagy Libanon küzd, ahol legalább van esély összeírni azokat, akik érkeznek. Sayfo Omar, a Migrációkutató Intézet kutatási igazgatója beszélt a részletekről az InfoRádióban.
inforadio
ARÉNA
2026.06.01. hétfő, 18:00
Kaiser Ferenc
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense
Az iráni háború hatása: több vagy kevesebb atombomba lesz ezután a világban?

Az iráni háború hatása: több vagy kevesebb atombomba lesz ezután a világban?

Idén kimondottan rossz csillagállás alatt zajlott az Atomsorompó Egyezmény ötévente esedékes felülvizsgálati konferenciája. Pedig az iráni háború akár még serkenthette is volna a 191 ország tanácskozását – hiszen a hadműveletek egyik hirdetett célja pont az volt, hogy atomfegyver-ambícióknak parancsoljanak megálljt. Csakhogy időközben másként alakultak az események. Egy gyors, világos erődemonstráció helyett a konfliktus éppen hogy a fennálló nemzetközi rend törékenységét hozta felszínre. Következésképp világszerte meglódultak az ilyen-olyan nukleáris fegyverkezési törekvések. Ám most elsősorban nem az úgynevezett lator államok, hanem Amerika szövetségesei, az eddigi példamutatók, akarnak saját atomot.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×