eur:
404.85
usd:
375.34
bux:
76478.67
2024. november 8. péntek Zsombor
Ukrán katona kezében levő nehéztüzérségi lőszer a frontvonalnál, a kelet-ukrajnai Donyecki területen 2023. augusztus 9-én, az Ukrajna elleni orosz hadműveletek második évében.
Nyitókép: MTI/AP/Libkos

Szakértő: Moszkva harcolva tárgyalna, Ukrajna 1991-es határokat akar

Oroszország nem látja, hogy meglennének az előfeltételei az ukrajnai rendezési tárgyalásoknak, és az esetleges egyezkedés esetén sem fogja felfüggeszteni a harci cselekményeket - jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a TASZSZ hírügynökség által közölt interjúban. Seremet Sándor, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója, a Neumann János Egyetem Eurázsia Központ szakértője értelmezte az elhangzottakat az InfoRádióban.

Oroszország korábban kritikát fogalmazott meg Ukrajna és a Nyugat felé is amiatt, hogy a tárgyalások egyik feltételéül a fegyvernyugvást szabják, Moszkva ugyanis azt gyanítja, a fegyverszünet idejét az ukrán hadsereg felerősítésre használnák fel - mondta az InfoRádióban Seremet Sándor, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója, a Neumann János Egyetem Eurázsia Központ szakértője.

"Erre két példát hoztak, 2022 áprilisban Szergej Lavrov orosz külügyminiszter elmondása szerint sikerült megállapodásra jutni az ukrán féllel, ennek értelmében több jó szándékú cselekményt is tettek, kivonultak például Kijev környékéről, ám az ukrán fél mégis úgy döntött, hogy folytatja a harcokat, akkor jött elő Bucsa esete. A másik példa, amit Lavrov említett, az a minszki egyezmény, ami az orosz fél vesszőparipája: Merkel asszony fogalmazott úgy, hogy ezt senki sem akarta betartani, csak időt akartak nyerni Ukrajna megerősítésére" - ecsetelte az orosz állásponttal kapcsolatban a szakértő.

Az orosz álláspont tehát az, hogy lehet tárgyalni, de ehhez nem kell fegyverszünet.

Lavrov emellett azt is hangsúlyozta, hogy a békéhez szükséges ukrán álláspont nem elfogadható, a "tíz pontos Zelenszkij-formula megvalósíthatatlan igényeket támaszt", ráadásul az ukrán elnök rendeletben tiltotta meg a tárgyalásokat a jelenleg hatalmon lévő orosz vezetéssel.

Hogy valójában mik az ukrán fél legfontosabb követelései, tehát nem orosz tolmácsolással?

  • Ukrajna területi egysége, épsége álljon vissza az 1991-es helyzetre (Krímnek és más, orosz kézen lévő területeknek ukrán fennhatóság alá kell kerülniük),
  • Reparáció: hadisarc kifizetése és más, az orosz fél által teljesíthetetlennek nevezett felsorolások.

De ezek szerint nincs is igazán esély arra, hogy tárgyalóasztalhoz üljenek a felek? - hangzott el a kérdés az interjúban. Seremet Sándor úgy látja, "egyelőre a felek igényei összeegyeztethetetlenek".

"Amíg nem lesz egy olyan alap, amiről egyáltalán tudnának beszélni a szemben álló felek, addig a tárgyalások csupán arról fognak szólni, hogy Moszkva és Kijev elmondja a saját igényeit, és közösen megállapodnak, hogy ezek elfogadhatatlanok. Sajnos nincs olyan, közösen elfogadható cél egyelőre a felek között, amelyről konstruktívan tudnának tárgyalni" - írta le.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor az EPC-csúcs után: a világ gyorsabban fog megváltozni, mint gondoltuk

Orbán Viktor az EPC-csúcs után: a világ gyorsabban fog megváltozni, mint gondoltuk

A magyar miniszterelnök beszédével kezdődött és az Albániának mint következő helyszínnek történő átadással zárult az Európai Politikai Közösség (EPC) budapesti csúcstalálkozója. Ezután egy informális vacsorára kerül sor, amelyen természetesen tovább folytatódnak az egyeztetések, ahogy majd a pénteki uniós megbeszélésen is. Orbán Viktor reményei szerint az EU 27 országa péntek délutánra közelebb lesz egy mindenki számára elfogadható, Ukrajnával kapcsolatos megállapodáshoz.

Már formálódik az új Trump-adminisztráció – íme, a lehetséges nevek

Donald Trump megkezdte az elnöki adminisztráció összeállításának előkészítését - közölte a november 5-én elnökké választott republikánus politikus hatalomátvételért felelő szervezete csütörtökön.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.08. péntek, 18:00
Stumpf István
egyetemi tanár, korábbi alkotmánybíró és kancelláriaminiszter, az NKE John Lukács Intézet Amerika Kutatóintézetének emeritus kutatója
Széllel szemben is dübörög a Mol gépezete

Széllel szemben is dübörög a Mol gépezete

Ma hajnalban közzétette idei harmadik negyedéves gyorsjelentését a Mol. A legfrissebb számok messze vannak azoktól az eredményektől, amiket az energiaválság okozta magas olajár-környezetben tudott hozni a társaság, ráadásul az elmúlt hónapokban több tekintetben is kedvezőtlenül alakultak a fundamentumok a Mol körül, elég csak a csökkenő olajárakra, a Brent-Ural árkülönbözet visszaesésére és a finomítói prémiumok csökkenésére gondolni. Azonban ebben a nehezített környezetben is nagyon erős negyedévet tudott zárni az olajcég, ami többek között a kiugróan magas kitermelésnek és finomított termékértékesítésnek volt köszönhető.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×