Svéd szeizmológusok éppen egy évvel ezelőtt jelentették, hogy három tengeralatti robbanást észleltek a Dániához tartozó Bornholm-sziget közelében. A detonációk az Oroszország és Németország között négy gázvezetékből hármat tettek tönkre. A vízalatti csövekből 800 köbméternyi metán került a légkörbe - ez Dánia három havi gázfogyasztásával azonos.

Amikor egyértelművé vált, hogy nem baleset, hanem szándékos robbantás történt, három állam, Svédország, Dánia és Németország hatóságai kezdtek nyomozni a tettesek után. Mindeddig azonban nem sok sikerrel jártak - írja a Reuters. A brit hírügynökség a merénylet évfordulóján összefoglalta az üggyel kapcsolatban eddig nyilvánosságra került értesüléseket.

Az Északi Áramlat 1 és 2 egy-egy pár csővezetékből állt, és több milliárd dollárba került. A tenger alatt 80-110 méter mélységben futó, 1200 kilométer hosszú gázvezetékeket különleges acélból gyártották, és vastag betonréteggel burkolták. Ezeken keresztül évi 110 milliárd köbméter gázt lehetett szállítani, ami Oroszország gázkitermelésének felével volt egyenlő. Az Északi Áramlat 1 vezetékei 51 százalékban az orosz Gazprom tulajdonában voltak, míg a fennmaradó hányadon francia, német, norvég és holland vállalatok osztoztak. Az újabb, Északi Áramlat 2-t viszont már teljes egészében az orosz energiacég birtokolta, noha az építés költségeibe több nyugati vállalat is beszállt. Azonban az ukrajnai háború kitörése előbb késleltette, majd a robbantás megakadályozta, hogy ezt is üzembe helyezzék.

Moszkvában nemzetközi terrortámadásról beszéltek, míg Washington és a NATO tagjai csak szabotázsakciót emlegettek.

A svéd vizsgálók robbanóanyag maradványait találtak a vezetékek törmelékein, a német nyomozók pedig ugyanilyen nyomokat fedeztek fel egy bérelhető vitorlás fedélzetén. Ahogy arról az Infostart is beszámolt: a német rendőrségnek sikerült rekonstruálnia a robbantó csoport útvonalát és vélhetően az elkövetők személyét is azonosították már, de ezt az információt mindeddig nem hozták nyilvánosságra.

Moszkva és a Nyugat változatlanul egymást vádolja az akcióval.

Az orosz Balti flotta kalinyingrádi központja nincs messze a merénylet helyszínétől és hadihajóit - a német média szerint - a robbantások körüli időben többször is megfigyelték a vezetékek környékén. Ugyanakkor a The Washington Post azt írta, hogy mindeddig nem kerültek elő egyértelmű bizonyítékok, amelyek az oroszok bűnösségét igazolhatnák. Moszkva is hevesen cáfolta, hogy köze lenne az ügyhöz és "angolszász" elkövetőkre gyanakszik.

Seymour Hersh amerikai oknyomozó újságíró pedig egyenesen azt állította, hogy a robbantásokat az amerikai haditengerészet búvárai hajtották végre, akiket a norvég flotta támogatott. Természetesen ezt minkét ország kormánya tagadta. Ugyanakkor a svéd nyomozást vezető különleges ügyész, Mats Ljungquist a Reutersnek azt nyilatkozta, hogy feltételezéseik szerint egy állam, vagy államilag támogatott terrorista csoport lehetett az elkövető. Mindenesetre Oroszország az ENSZ Biztonsági Tanácsában azt követelte, hogy független, nemzetközi bizottság vizsgálja ki a történteket, ám ezt Kína és Brazília ellenkezése meghiúsította.

Bár a német hatóságok találtak egy a bérvitorlást, amelyet a feltételezett elkövetők használhattak,

a tekintélyes Der Spiegel újság, illetve az állami ZDF televízió is azt állítja, hogy ez csak elterelés lehetett.

A Der Spiegel megírta továbbá, hogy a robbantás előtt nem sokkal a CIA figyelmeztette a berlini kormányt: vigyázzon, mert valami készül a gázvezetékek ellen. Az amerikai titkosszolgálat állítólag egy ukrán titkos akció előkészületeit fedezte fel, de mint kiderült, annak célja a Fekete-tenger alatt húzódó gázvezeték lett volna. Miután az amerikaiak rájöttek, mire készülnek az ukránok, Washingtonból azonnal figyelmeztetést küldtek Kijevbe: "Álljatok le, ne csináljátok!"

A robbantás ügyében vizsgálódó három állam, Németország, Dánia és Svédország azt közölte az ENSZ Biztonsági Tanácsával, hogy egyelőre nem tudják mikorra fejezik be a nyomozást. A már idézett svéd különleges ügyész viszont alig egy hete azt mondta a Reutersnek, hogy még az év vége előtt le akarja zárni vizsgálatot.

Mindenesetre a gázvezetékek felrobbantása drámai fordulatot hozott Európa energiaellátásában.

Arra kényszerítette az Európai Uniót, hogy a lehető legrövidebb időn belül elszakadjon az orosz gázellátástól és megszüntesse az ilyen irányú függőségét. Ebből az átállásból a legtöbbet az amerikai folyékony gáz (LNG) termelők profitáltak.

Noha az Északi Áramlat 2 két vezetéke közül az egyik sértetlen maradt, mégsem valószínű, hogy a németek orosz gázt vásárolnának, legalábbis addig nem, amíg az ukrajnai háború tart. Berlinben inkább azt tervezik, hogy az Északi Áramlat infrastruktúráját cseppfolyósított földgáz szállítására használnák, aminek egy részét az Egyesült Államoktól szereznék be – írja a Der Spiegel.