Infostart.hu
eur:
385.23
usd:
331.9
bux:
120679.89
2026. január 16. péntek Gusztáv
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke felszólal az Európai Parlament plenáris ülésén Brüsszelben 2022. június 22-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Olivier Hoslet

21 magyar egyetem követel jóvátételt az Európai Bizottság elnökétől

A magyar rektorok levélben fordultak Ursula von der Leyenhez és sürgették, hogy a modellváltáson átesett tanintézményeket vegyék vissza az Erasmus programba.

Az index.hu azt írja, hogy a 21 hazai egyetem vezetője egy levelet juttatott el hozzájuk. Ebben „elfogadhatatlannak nevezik a több mint 650 éves történelmi hagyománnyal rendelkező magyar felsőoktatást – amely a világnak számos Nobel-díjas kutatót, oktatót, és világraszóló találmányt adott – ért példa nélküli intézkedéseket”.

A rektorok azt is világossá tették, hogy egyeztetett velük az Európai Bizottság, mielőtt a tanácsi határozatot elfogadták volna.

Példa nélküli az is, hogy Európai Bizottság javaslata alapján kihirdetett és azonnal hatályba is léptetett tanácsi határozat

az érintett egyetemek vezetőinek, közösségének előzetes megkeresése, véleménykérése nélkül született meg

- írják levelükben az egyetemi vezetők.

A vezetők úgy ítélik meg, „a vonatkozó tanácsi határozat korlátozza az oktatás és a kutatás szabadságát, a hallgatókért, oktatókért, kutatókért folyó egyetemek közötti nemes versengést, az adott egyetemi közösség polgárai az Unió másodrendű polgárai lettek, ezzel súlyosan sértve az uniós polgárok közötti egyenlőség elvét”.

A tanácsi határozat kiváltó indokaként a Bizottság képviselői a magyarországi közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány fenntartású (kekva) fenntartású egyetemek esetében vélt oktatási, kutatási autonómiát korlátozó gyakorlatot jelölték meg.

Ezzel szemben a 21 rektor úgy vélte, hogy az elmúlt évek során

az oktatási, kutatási autonómia egyetemeken biztosított és a magyar felsőoktatás az új modellben versenyképesebbek lett.

Szerintük a kuratóriumnak nincs beleszólása az egyetem képzési és kutatási portfóliójába. Arra is felhívták a figyelmet, hogy a 21 modellváltott intézményben 105 kuratóriumi tag foglal helyet. 2023. február 15-ig a saját döntése alapján valamennyi állami vezető (10) lemondott kuratóriumi tagságáról. Ez bizonyítja, hogy nem létezett politikai túlsúly a testületekben.

Mindezek alapján azt sürgetik, hogy az Európai Unió Bizottsága azonnal rendezze a helyzetet, valamint adjon jóvátételt a közösséget ért becsületbeli és anyagi károkozás miatt.

Az index.hu-nak küldött levelet aláírta:

  • az Állatorvostudományi Egyetem,
  • a Budapesti Corvinus Egyetem,
  • a Budapesti Gazdasági Egyetem,
  • a Debreceni Egyetem,
  • a Dunaújvárosi Egyetem,
  • a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem,
  • a Magyar Táncművészeti Egyetem,
  • a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem,
  • a Miskolci Egyetem,
  • a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem,
  • a Neumann János Egyetem,
  • a Nyíregyházi Egyetem,
  • az Óbudai Egyetem,
  • a Pannon Egyetem,
  • a Pécsi Tudományegyetem,
  • a Semmelweis Egyetem,
  • a Soproni Egyetem,
  • a Szegedi Tudományegyetem,
  • a Széchenyi István Egyetem,
  • a Színház- és Filmművészeti Egyetem,
  • a Tokaj-Hegyalja Egyetem.
Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×