eur:
408.04
usd:
375.14
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
Sebesült ukrán katonát látnak el szanitécek egy tábori kórházban az ukrajnai háború frontvonalánál, a Donyeck megyei Bahmut térségében 2023. február 26-án. Az ukrán vezérkar szerint az orosz csapatok február 26-án támadást indítottak a Harkiv megyei Kupjanszk, valamint a Donyeck megyei Limanszk, Bahmut, Avgyijivka és Sahtarszk, illetve Herszon város irányában.
Nyitókép: MTI/AP/Jevhen Maloletka

Megérkezett Moszkva reakciója a kínai rendezési tervre

Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő szerint Oroszország jelenleg nem látja az Ukrajna körüli helyzet békés rendezésének előfeltételeit, ami a "különleges hadművelet" folytatását teszi szükségessé.

A Kreml figyelemre méltónak tartja és alapos elemzésnek veti alá az ukrán válság megoldására a Kína által előterjesztett tervet – közölte Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő újságírókkal.

"Minden kísérlet, amely olyan tervek kidolgozására irányul, amelyek segítenek a konfliktus békés mederbe terelésére, figyelmet érdemel. Ekként nagy figyelemmel tekintünk kínai barátaink tervére is. Ami a részleteket illeti, azok természetesen alapos elemzés tárgyát kell, hogy képezzék, figyelembe véve a felek érdekeit" - mondta Peszkov.

Hozzátette, hogy egy ilyen kiértékelés hosszú folyamat.

A kínai külügyminisztérium pénteken 12 pontos nyilatkozatot tett közzé az ukrajnai válság politikai rendezéséről. Peking fő tézisei között szerepel egyebek között a szuverenitás és a területi integritás tiszteletben tartása, a közvetlen párbeszéd újraindítása Moszkva és Kijev között, valamint a további eszkaláció megakadályozása.

Peszkov újságírói kérésre válaszolva azt mondta, nem látja értelmét, hogy külön kommentálja a kínai drónok és egyéb haditechnika állítólagos oroszországi exportjára vonatkozó állításokat, mert Peking ezt már megtette. Kína korábban hazugságnak minősítette a kijelentéseket, amelyek szerint ilyen támogatást nyújtana Moszkvának.

A szóvivő szerint

Oroszország jelenleg nem látja az Ukrajna körüli helyzet békés rendezésének előfeltételeit, ami a "különleges hadművelet" folytatását teszi szükségessé.

Azt mondta, Oroszország a kitűzött célok elérése felé halad.

Az unió tizedik szankciócsomagjáról megjegyezte, hogy Nyugaton hiány lépett fel az új büntetőintézkedések célpontjainak tekintetében. Mint mondta, ez magyarázza egyes magánszemélyek vagy jogi személyek "logikátlan" lajstromba vételét. Külön felhívta a figyelmet arra, hogy feketelistára került Tatyjana Moszkalkova emberi jogi biztos is, aki kulcsszerepet játszik az orosz-ukrán hadifogolycserék megszervezésében.

Elmondta, hogy a Kreml figyelemmel kíséri Moldova Dnyeszter menti régiója körül kialakult helyzetet, amely nyugtalanságra ad okot. Peszkov szerint a nyugtalanságot kívülről szítják.

Szergej Nariskin, az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR) igazgatója újságíróknak mondta el, hogy továbbra is pozitívan tekint a 2022 novemberében Ankarában William Burnsszel, az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) igazgatójával megtartott találkozójára, és nagy tiszteletet tanúsít iránta.

Az orosz kémfőnök Burns egy sajtónyilatkozatát kommentálta, amelyben a hivatali partnere negatívan jellemezte mind a találkozót, mind Nariskin akkori magatartását.

"Tudják,

a találkozó két és fél órán át tartott, és már ez is arra utal, hogy aligha lehetett volna ilyen hosszú a megbeszélés, ha valamelyik fél dacosan, durván és arrogánsan viselkedik"

- mondta az SZVR-igazgató.

"Nem, ismétlem, ez egy nagyon jó, nyugodt beszélgetés volt" - mondta Nariskin, hozzátéve, hogy a tárgyalás során nem a saját véleményét, hanem az orosz közvéleményt képviselte.

(Nyitóképünkön sebesült ukrán katonát látnak el szanitécek egy tábori kórházban az ukrajnai háború frontvonalánál, a Donyeck megyei Bahmut térségében 2023. február 26-án. Az ukrán vezérkar szerint az orosz csapatok február 26-án támadást indítottak a Harkiv megyei Kupjanszk, valamint a Donyeck megyei Limanszk, Bahmut, Avgyijivka és Sahtarszk, illetve Herszon város irányában.)

Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első (színesbőrű) nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×