Infostart.hu
eur:
389.44
usd:
336
bux:
0
2026. március 4. szerda Kázmér
JDAM-ER siklóbomba. Forrás Twitter/Terror Alarm
Nyitókép: Forrás Twitter/Terror Alarm

Halálos pontosságú szuperfegyvert kapnak az ukránok – itt vannak a részletek

Joe Biden amerikai elnök hét eleji kijevi látogatásán újabb fegyverszállításokat ígért. A csomagban állítólag egy olyan fegyver is lesz, ami túltesz az eddigieken.

A Bloomberg számolt be arról, hogy Washington JDAM-ER (Joint Direct Attack Munition – Extended Range) siklóbombákat is küldene Ukrajnának. A fegyver egy hagyományos bombából és egy kiegészítő készletből áll, amit a Boeing gyárt. Ez egy GPS-szel működő irányító rendszert, valamint a leoldást követően kinyíló szárnyakat és vezérsíkokat tartalmaz. Szakértők szerint az egyik legolcsóbb és leghatékonyabb precíziós fegyverről van szó.

Az öbölháborúban merült fel az igény egy ilyen pusztító eszköz iránt, mert a hadszíntéren keletkezett füstben az optikai irányítású fegyverek használata nehézkes volt. A mérnökök viszont ahelyett, hogy valami teljesen újat terveztek volna, inkább a nagy mennyiségben raktáron lévő hagyományos bombákat "turbózták fel".

A kinyíló szárnyak segítségével a bomba siklórepülésben közelíti a célját.

Így akár 80 kilométerre is képes elrepülni a leoldás helyétől, vagyis az indító repülőgép a légvédelem hatótávolságán kívül, viszonylagos biztonságból támadhat.

A cél pontos eltalálását GPS segíti, amelynek adatait a leoldás előtt táplálják be a JDAM-ER irányítórendszerébe. Eredetileg csak álló célpontok ellen lehetett bevetni a siklóbombát, de a fejlesztések révén már mozgó járműveket is képes eltalálni. A mérnökök megoldották, hogy a folyamatosan változó GPS-koordinátákat repülés közben eljuttassák a vezérlést végző számítógéphez.

Több nyugati szakértő szerint gondot okozhat azonban az új fegyver integrálása az ukrán légierő szovjet/orosz eredetű harci gépeihez. Ugyanilyen kétségek merültek fel már korábban is, amikor kiderült, hogy az Egyesült Államok AGM-88 HARM (High-speed Anti-Radiation Missile) vagyis nagy sebességű radarromboló rakétákat szállít Ukrajnának. Aztán a közösségi médiában több videó is megjelent, amelyen ukrán MiG-29-es vadászgépekről indítottak ilyen fegyvereket orosz rádiólokátor-állomások ellen.

A JDAM-ER fegyvereknek két változata a legelterjedtebb. Az egyik a GBU-31-es jelű, amely 907 kilogramm tömegű, a másik pedig a GBU-32-es 454 kilós. Ezeknek a bombáknak sokkal nagyobb a rombolóereje, mint az ugyancsak beígért GLSDB (Ground Launched Small Diameter Bombs) földi indítású rakétabombáknak.

Címlapról ajánljuk
Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Már legalább 13 országot érint a Közel-Keleten zajló fegyveres konfliktus a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint. Kaiser Ferenc az InfoRádióban azt mondta: a háború alapvetően Irán, Izrael és az Egyesült Államok között zajlik, de közvetetten részt vesz a konfliktusban több Iránhoz köthető „proxy”, vagyis helyettes is, mint a libanoni Hezbollah vagy a jemeni húszik. A szakértő hozzátette: a legnagyobb hatótávolságú iráni ballisztikus rakéták Romániát még elérik, de Magyarországot nem.

Hortay Olivér az Arénában: két módon is súlyosan roncsolódik most a világ olajellátása

A Hormuzi szoros kiesése a nemzetközi olajpiaci útvonalakból nagy érvágás, de legalább ennyire komoly probéma, hogy a megtámadott Irán válaszcsapásként a környező országok infrastruktúráját támadja – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Hortay Olivér közgazdász, a Századvég Konjuktúrakutató Zrt energia- és klímapolitikai üzletágvezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Ötödik napja tart Izrael és az Egyesült Államok háborúja Irán ellen. A libanoni főváros, Bejrút közelében egy szállodát, az iráni Kom városában pedig a Szakértői Tanács épületét támadták meg, beszámolók szerint a halálesetek száma mindkét országban túllépte a 800-at. Teherán válaszcsapása számos amerikai érdekeltségű célpontot sújtott: az USA dubaji konzulátusa, egy szaúd-arábiai CIA-állomás és egy Katarban lévő amerikai támaszpont mind találatokat szenvedett el. Az iráni védelmi minisztérium szerint készen állnak az elhúzódó háborúra, mondván, a legjobb fegyvereiket még nem is használták. Közben kiderült: a jövő héten, Ali Hámenei temetése után választják Irán következő legfőbb vezetőjét. Donald Trump elrendelte, hogy az Egyesült Államok "biztosítást és garanciát" nyújtson a Perzsa-öbölben közlekedő hajók számára, azt javasolva, hogy "szükség esetén" az amerikai haditengerészet kísérje a tankereket a világgazdasági szempontból kulcsfontosságú, Irán által lezártnak nyilvánított Hormuzi-szoroson. Az Egyesült Arab Emírségek biztonságos légi folyosókat nyitott a vele szomszédos országok számára, a Közel-Keleten megbénult a közlekedés, miközben a világ országai evakuálni próbálják a régióban rekedt állampolgáraikat. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×