Infostart.hu
eur:
388.46
usd:
331.49
bux:
109475.35
2025. december 18. csütörtök Auguszta
Nyitókép: Facebook/The Boeing Company

Búcsúzhat a világ az égbolt királynőjétől

Nem gyártja tovább a Boeing az egyik legszebbnek tartott utasszállító repülőgépet.

Elkészült az utolsó Boeing 747 "jumbo jet"; 53 év után végleg leállították az ikonikus repülőgép gyártását, miután a vállalat Washington állambeli gyárában befejezték a legutolsó, sorszám szerint 1574. Boeing-747-t - közölte cég kedden.

A repülés történetében úttörőnek számító, négyhajtóműves, 68,5 méter hosszú 747-es első példánya 1969-ben gurult ki először a Seattle-től északra fekvő everetti gyártóbázisról.

A 747-es megalkotása a tervezőasztaltól az aszfaltcsíkig kevesebb mint 28 hónapig tartott. Ötvenezer ember dolgozott a prototípuson, amelyet emberfeletti munkával, 16 hónap alatt építettek meg, aminek köszönhetően a vállalatnál azóta is csak úgy nevezik őket, hogy "A Hihetetlenek". Az első jumbo jet a Pan Am színeiben emelkedett a levegőbe 1970-ben, és New Yorkból Londonba repült.

A gyártó a C-5A típusú katonai teherszállítógépek gyártásáról szóló tender elvesztését követően döntött a gép átalakítása és a 747 megépítése mellett, amivel végül forradalmasították a polgári repülést, lehetővé téve az addig elképzelhetetlennek számító, megszakítások nélküli interkontinentális utazást.

Az első szélestörzsű repülőgéppel 500 utas szállítása vált lehetővé, ezért nem lehetett az akkori teljesárú repülőjegyekkel feltölteni, ami lenyomta a repülőjegyárakat - hívta fel a figyelmet Guillaume de Syon, a pennsylvania-i Albright College repülésre és közlekedésre szakosodott történelemprofesszora.

A gép azonban borzasztó szerencsétlen időpontban, pont az 1970-es évek olajválsága előtt került piacra, és a cég dolgozói létszáma 1971-ben 100 ezernél is többről 40 ezer alá csökkent, ami miatt a seattle-i reptéren külön tábla hívta fel a figyelmet arra, hogy az utolsó, aki elhagyja a várost, oltsa le a villanyt.

Az újragondolt 747-400-as típus bemutatása viszont egybeesett az ázsiai gazdasági robbanással az 1980-as években, és meg is könnyítette, és olcsóbbá is tette az utazást az Egyesült Államok és Ázsia között, mert nem kellett út közben leszállnia tankolni.

Az Egyesült Államokban a Delta légitársaság volt az utolsó, amely Boeing 747-esekkel repült, de más légitársaságok, például a német Lufthansa továbbra is alkalmazza a típust.

Az utolsó Boeing 747 teherszállító repülő lesz, és az Atlas Air színeiben emelkedik majd a magasba. A legutolsó jumbo jetet kedden adják át a megrendelőnek.

Címlapról ajánljuk
Gazdatüntetés Brüsszelben: borult az eredeti akciózási terv, útlezárások jönnek az EU-csúcs helyszínén

Gazdatüntetés Brüsszelben: borult az eredeti akciózási terv, útlezárások jönnek az EU-csúcs helyszínén

Európai egység alakult ki a gazdatársadalomban a mostani brüsszeli tiltakozást illető két ügyben: senki nem szeretne nagy mennyiségű, ellenőrizetlen dél-amerikai élelmiszer ellen küzdeni a piacért, illetve a green dealből adódó átállás anyagi terheit sem vállalnák a jelenlegi formájában. A tüntetés eredeti programját borították az éjszakai akciózások, amelyek jelenleg ott zajlanak, ahol a zárolt orosz vagyont Brüsszelben őrzik. Helyszíni tudósítás.

Két új közvélemény-kutatás, homlokegyenest ellentétes eredménnyel

A Nézőpont Intézet friss felmérése szerint listán a Fidesz 46, míg a Tisza Párt 39 százalékos eredményt érne el, ha most lennének a parlamenti választások. A Medián viszont nemrég azt mérte, hogy a Tisza a teljes szavazókorú népességben 5, míg a választani tudó biztos szavazók körében 10 százalékkal előzi meg a Fideszt. A 40 évnél fiatalabbak között 57 százalékos a Tisza Párt támogatottsága.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.18. csütörtök, 18:00
Lehel László
a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet elnök-igazgatója
8 milliárd euró Brüsszelből: hol tudnak most pénzt nyerni a magyar techcégek?

8 milliárd euró Brüsszelből: hol tudnak most pénzt nyerni a magyar techcégek?

A Digitális Európa Program (DEP) az uniós technológiai beruházások egyik kulcseleme, amely mára több mint 8 milliárd eurós kerettel támogatja a mesterséges intelligenciától a kiberbiztonságon át a szuperszámítógépek hálózatának építéséig számos stratégiai terület fejlesztését. A magyar részvétel ugyan még 1 százalék alatt van, de a lehetőségek köre folyamatosan bővül, és az Magyar Fejlesztésösztönző Iroda (MFOI) – a program hazai nemzeti kapcsolattartója (NCP-National Contact Point) – egyre több vállalkozást és intézményt segít az európai konzorciumokhoz való csatlakozásban. Dászkál Jánost, az MFOI szakértőjét arról kérdeztük, hol vannak ma a magyar szereplők reális esélyei, milyen akadályokba ütköznek leggyakrabban, és milyen új fókuszokkal érkeznek a hamarosan nyíló uniós pályázati csomagok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×