Juhász József elmondása alapján a mostani konfliktus hátterében a rendszámtáblák ügyében hosszú ideje zajló huzavona áll, vagyis hogy a koszovói szerbek autói milyen rendszámtáblát viseljenek. Bár a kérdés bizonyos gyakorlati jelentőséggel is bír – hiszen a forgalomellenőrzés, a csempészet elleni harc szempontjából fontos lehet a járműállomány átláthatósága –, sokkal inkább szimbolikus jelentősége van, azzal ugyanis, hogy Koszovó szeretné a rendszámtáblákat lecseréltetni, saját államiságát akarja reprezentálni, Szerbia pedig éppen ezt nem kívánja tudomásul venni – magyarázta a Balkán-szakértő.

Az ELTE tanszékvezető tanára arra is felhívta a figyelmet, hogy november végén már úgy tűnhetett, mintha az évek óta tartó viszály végre nyugvópontra jut, miután Brüsszelben elvi megállapodást született az EU közvetítésével Szerbia és Koszovó között, miszerint Belgrád nem ad ki újabb szerbiai rendszámokat a koszovói járművek számára. Koszóvó pedig cserébe elhalasztja a rendszámtáblák lecseréltetését, illetve ezek büntetését. A konfliktust azonban nem állt meg, hanem még tovább gördült – fogalmazott Juhász József, aki szerint

mára mindkét fél részére, elsősorban belpolitikai célzattal – saját pozícióit erősítendő – nagyon fontossá vált az, hogy ne engedjen.

Azt lehet tudni, hogy a NATO parancsnoksága alatt álló KFOR felhívásban kérte a feleket, hogy tartózkodjanak minden olyan retorikától és cselekedettől, ami tovább mérgesítené a helyzetet. Juhász József szerint ennek egyelőre annyiban lehet visszahúzó hatása, hogy amennyiben a koszovói kormány beváltaná a fenyegetését és elbontatja a barikádokat, akkor ezzel a KFOR-ral való szembekerülést kockáztatná. De Szerbia is, ha a koszovói szerbek védelmére csapatokat vezényelne Koszovóba.

A Balkán-szakértő szerint jóllehet a KFOR-álláspontnak nagyon fontos gyakorlati jelentősége van, de a feszültségek folyamatos belpolitikai célzatú kiélezése elvezethet egy olyan pillanathoz, amikor a folyamatok kicsúsznak a békefenntartó haderő ellenőrzése alól és mégiscsak komoly összetűzések robbannának ki.

A balkáni feszültség eszkalálódásáról szólva Juhász József úgy fogalmazott, hogy sajnos több olyan pont is van – köztük Koszovó és Bosznia-Hercegovina –, ahol ez nem zárható ki. Sok minden függhet például az orosz–ukrán háború hatásaitól a térségre –, de

azt, hogy egy új európai háború van a láthatáron, azt médiatúlzásnak tartja pillnatnyilag.

Meglátása szerint ez legfőképp azért szokott felmerülni, mert Moszkva szeretné a nyugat figyelmét megosztani azzal, hogy Szerbiát felhasználva előidéz egy balkáni fegyveres konfliktust. Mindez elsőre logikusnak is tűnhet, de Belgrád ezzel semmit nem nyerhetne – tette hozzá az ELTE tanszékvetője. Mint mondta: a feszültség élezése a szerbek számára csak annyiban lehet hasznos, hogy javulhatnak a tárgyalási pozíciók. De egy újabb fegyveres konfliktus kirobbantása nem állhat Szerbia érdekében.

Miután mindkét fél a saját hatóságaival érintkezik, napi szintű életveszély nincsen. Ám ez csak addig áll fenn, amíg nem eszkalálódik a konfliktus valamilyen ellenőrizhetetlen irányba – zárta gondolatait Juhász József.