A docens arra hívta fel a figyelmet a lengyelek ellenállásával kapcsolatban, hogy az Európai Tanács történelmi gyorsasággal, egy nap alatt fogadott el nagyon-nagyon sok intézkedést. Ezek között van a globális minimumadó, 15 százalékban minimalizálják a cégekre vonatkozó adókulcsot a tagállamokban. Lengyelország itt ahhoz ragaszkodott, hogy minél gyorsabban bevezessék azt, hogy a tagállamokban keletkező profitból az adó minél gyorsabban befolyhasson az adott államkasszába – magyarázta Gálik Zoltán. Erről hosszan vitáztak a kormányfők, és végül beletettek egy szövegrészt a megállapodásba, ami a lengyel igényeket biztosítja.
Magyarországon ez nem jár adóemeléssel – szögezte le Gálik Zoltán –,
a mostani 9 százalékos kulcsot és az iparűzési adót együtt számítják be, ezt az érvelést elfogadta az Európai Bizottság után a tanács is.
Varsó vétófenyegetése a magyar uniós pénzekről szóló megállapodást is magával sodorhatta volna.
„Ez két dolgot is érintett. Egyrészt a helyreállítási alapot, amelyből a januári kifizetésekben akár már 5,8 milliárd euró érkezhet Magyarországra, a későbbiekben pedig még 1,1 milliárd. Másrészt most már úgy néz ki, hogy zöld utat kapott, hiszen egy csomagban fogadták el ezt az állam- és kormányfők, és jogilag nem ők azok, akik döntenek erről, hanem a miniszterek, de általában, ami itt születik, azt a későbbiekben elfogadják a miniszterek is, úgyhogy megnyílnak a normál költségvetési alap forrásai és a strukturális alapok is. Itt visszatartásról volt szó, 6,3 milliárd euróra csökkentették az eredetileg 7,5 milliárdnyi visszatartást. Úgy néz ki, megindul ez is, és utána a jogállamisági eljárás keretében hogyha teljesítjük mindazokat a feltételeket, amiket vállaltunk, akkor ezek az elkövetkezendő években szintén Magyarország számára megnyílnak” – magyarázta a Budapesti Corvinus Egyetem docense.
Kiemelt téma volt az Ukrajnának szánt 18 milliárd eurós támogatás folyósítása, az eredeti tervek hitelfedezetről szóltak. Gálik Zoltán elmondta, hogy az Európai Unió a saját költségvetésének erejére és az az iránt támasztott bizalomra támaszkodva a piacról vesz fel hitelt, és ezt folyósítja Ukrajnának jövőre.
Végül a kilencedik szankciós csomaggal kapcsolatban volt nagy fejlemény az EU-csúcson.
„A csomag elsősorban egyéneket érintene – mondta Gálik Zoltán –,
oligarchák, illetve több olyan személy van azon a listán, akik az elmúlt időszak ukrajnai támadásaiért felelősek Oroszországban, a védelmi ipar, az orosz fegyveres erők tagjai.
Óriási vita volt egy másik kategóriáról is, amely egy terméket, a műtrágyát érintette. Itt nagyon óvatosan közvetítettek bizonyos országok, hiszen ez Európának most nagy hiánycikke, amióta a földgázpiacon problémák vannak, de úgy néz ki, hogy ezen a területen is megegyezés született, és ha nem is egyéves, de hat hónapos időszakra ezeket be fogja vezetni most az Európai Unió.”
(Nyitóképünkön Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök (b) és Charles Michel, az Európai Tanács elnöke az Európai Unió brüsszeli csúcstalálkozójára érkezik az esemény első napján, 2022. december 15-én. A háttérben Robert Golob szlovén kormányfő.)
