eur:
413.91
usd:
396.85
bux:
78741.84
2024. december 22. vasárnap Zénó
Tálib fegyveres az Ajmán az-Zaváhíri elleni merénylet helyszínén Kabulban 2022. augusztus 2-án. Az al-Kaida nemzetközi iszlamista terrorszervezet vezetőjét július 31-én egy amerikai dróntámadás megölte. Brit sajtóértesülés szerint Zaváhírit az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) likvidálta.
Nyitókép: MTI/EPA

Megkövezés, nyilvános amputáció: ezek a büntetések jöhetnek Afganisztánban

Hibatulla Ahundzáda, a tálibok vezetője arra utasította az afgán bírókat, hogy a saríával egybevágó büntetéseket alkalmazzanak bizonyos bűnök elkövetőivel szemben.

A rablókkal, emberrablókkal és lázadókkal szemben alkalmazhatók az iránymutatása szerint ezek a szigorú törvények: amikor az 1990-es években utoljára uralmon voltak a tálibok, egészen a nyilvános kivégzésekig jutottak el az igazságszolgáltatás terén – írja a BBC.

Amikor tavaly az amerikai csapatok távozását követően ismét megszerezték az ország irányítását, azt ígérték, visszafogottabban vezetik az országot – de egyre jobban letörik az emberi szabadságjogokat, különösen ami a nők jogait illeti.

A tálibok fő vezetője szerint ha a saría hatálya alá eső bűncselekményeket követ el valaki, akkor annak megfelelő büntetést is kell kiszabni rá. Zabiullah Mudzsahid tálib szóvivő arról írt a Twitteren, hogy a parancsot bírók egy csoportjával való találkozót követően adta ki Hibatulla Ahundzáda.

"Alaposan vizsgálja meg a tolvajok, emberrablók és lázadók aktáit" – idézte Mudzsahid Ahundzáda szavait.

A pontos bűncselekményeket és büntetéseket a tálibok nem határozták meg, de egy afganisztáni vallási vezető a BBC-nek elmondta, hogy a saría törvények értelmében

a büntetések között amputáció, nyilvános korbácsolás és megkövezés is szerepelhet.

A rendelet a legújabb bizonyíték arra, hogy a tálibok keményen visszaszorítják a szabadságjogokat.

Múlt héten megtiltották a nőknek a parkok látogatását, azóta pedig az is kiderült, hogy a nyilvános fürdőkből és edzőtermekből is kitiltották őket. Ezekre a helyekre már eddig sem léphettek be egyszerre férfiak és nők, de a tálibok szerint így sem tartották be az iszlám törvényeket.

Bár az erőszakos események száma csökkent a külföldi csapatok kivonulása óta, de a tálibok azzal vádolják, hogy

az ellenzékiek, a nők és az újságírók jogait nem veszik figyelembe.

Hatalomra kerülésükkor megfogadták, hogy nem nyomják el brutálisan a nőket – úgy, ahogy 1996-2001 köt tették –, de a gyakorlat nem támasztja alá azt, hogy betartják ígéretüket.

A nőknek nem tehetnek meg hosszabb utakat férfi kísérők nélkül, a tizenéves lányok pedig az ország nagy részén még mindig nem térhettek vissza az iskolába, annak ellenére, hogy a tálibok ígéretet tettek arra, ezt lehetővé teszik számukra. Bár néhány nő még mindig dolgozik az olyan ágazatokban, mint az egészségügy és az oktatás, a legtöbbjüknek azt mondták, hogy ne menjenek dolgozni, miután a tálibok visszavették a hatalmat.

Májusban elrendelték, hogy a nőknek el kell takarniuk magukat, amikor az utcára lépnek. Számos nőt megvertek, mert követelték a jogaikat.

Válaszul a nemzetközi közösség több milliárd dollárnyi külföldön tartott afgán vagyont fagyasztott be,

arra várva, hogy a tálibok teljesítsék a biztonsággal, kormányzással és emberi jogokkal kapcsolatos, még teljesítetlen ígéreteiket.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Miután szombaton évzáró nemzetközi sajtótájékoztatót tartott a miniszterelnök, vasárnap este az M1-nek is interjút adott. Meglátása szerint Brüsszel nagy árat fog fizetni azért, hogy még mindig úgy gondolja, mindent az eddigiek szerint kell tovább csinálni. Ukrajnában és a világban is új realitás van, ehhez kell alkalmazkodni, Magyarország is ezt teszi a gazdasági semlegességgel és a jövő évi költségvetéssel is. "Jobban fogunk élni, de hogy szebben tudunk-e, ez a kérdés" - zárta az interjút.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.23. hétfő, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×