Emberi tevékenység és környezeti okok egyaránt hozzájárultak az Odera folyóban történt tömeges halpusztuláshoz Andrzej Duda lengyel elnök szerint, aki a Radio Zet lengyel kereskedelmi rádiónak adott interjút hétfőn.

Duda egyúttal lassúnak és kaotikusnak nevezte az állam reagálását a környezeti katasztrófára, melynek okaira kitérve azt mondta, több lehetőséget is vizsgálnak, ő maga pedig a szakértőkre hagyatkozik.

A folyó német-lengyel határon futó szakaszán július végén észlelték a tömeges halpusztulás első jeleit, a délnyugat-lengyelországi Olawa városnál.

Jóllehet a németországi Brandenburg tartományi hatóságai rendkívül magas higanyszennyezést mutattak ki a folyó vizében, Jacek Ozdoba lengyel klímaügyi és környezetvédelmiminiszter-helyettes szerint a lengyelországi elemzések nem mutattak ki higanyt a mintákban. Mateusz Morawiecki miniszterelnök a múlt héten megerősítette a lengyel vizsgálati eredményeket, s hangsúlyozta, hogy a folyó "nagyon gyorsan regenerálódik", és "az apokaliptikus forgatókönyvek mellőzését" sürgette.

Ugyancsak hétfőn a PAP lengyel hírügynökség az IBRIS közvéleménykutató cég adataira hivatkozva arról számolt be, hogy a tömeges halpusztulás megtépázta a kormánykoalíció népszerűségét is. A Rzeczpospolita című lap által megrendelt, augusztus 26-án és 27-én, 1000 ember bevonásával végzett közvéleménykutatás szerint ha most vasárnap rendezének választást, a koalíció a voksok 30,9 százalékát kapná, szemben a július végén mért 34,9-cel. Ez az eredmény nem lenne elegendő a többségi kormányzáshoz - mutat rá a hírügynökség.

A Rzeczpospolita részéről hozzátették, hogy más közvéleménykutató cégek is a koalíció népszerűségének csökkenését jelezték: a CBOS augusztus 14-é és 25-e között elvégzett felmérése 31 százalékos támogatottságot mutatott ki, 2 százalékponttal kevesebbet, mint július elején, míg a fő ellenzéki erő, a Polgári Platform (PO) népszerűsége 0,4 százalékkal nőtt, így jelenleg 25,8 százalékon áll.

A jelenlegi állás szerint a konzervatív Polska 2050 12,1 százalékon, a Baloldal nevű párt 10,1 százalékon áll, a Lengyel Parasztpárt (PSL) pedig 5,2 százalékot tudhat a magáénak, ezzel szintén bekerülne a törvényhozásba.

A lap mindazonáltal megjegyzi, hogy további 12-13 százaléka a megkérdezetteknek még mindig bizonytalan, s a választási kampány során várhatóan e réteg voksaiért is harc indul. Lengyelországban 2023 őszén tartanak legközelebbi parlamenti választásokat.