eur:
411.17
usd:
392.56
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Ukrán katona Igla hordozható, infravörös irányítású rakétavetővel készül tüzelni a kelet-ukrajnai Harkivi területen húzódó orosz fronton 2022. augusztus 10-én hajnalban.
Nyitókép: MTI/EPA/Vaszilij Zslobszkij

Háborús helyzetjelentés: ez már a vihar előtti csend

A harcok mérséklődése egy nagyobb orosz támadás előszele lehet.

Ha nem történik orosz részről mobilizáció, tehát az embereket nem hívják be katonai szolgálatra, akkor Oroszország részéről talán most látunk egy utolsó nagyobb támadást – mondta az InfoRádiónak Bendarzsevszkij Anton, a posztszovjet térség szakértője.

Az elemző szerint az oroszok támadásra készülhetnek Herszon és Zaporizzsja térségében. A keletukrán területekről Donbasz térségébe átcsoportosították az erőiket, és többek között deszantos egységeket is vittek. Az átcsoportosítás nemcsak a védelmet szolgálja, hanem akár támadást is előkészíthet.

Ukrajna heteken keresztül állította: ellentámadást fog indítani Herszon térségében, és az orosz vezetésnek vélhetően muszáj volt reagálni erre, ha nem akarták elveszíteni a várost. A szakértő úgy véli,

jelenleg sokkal alacsonyabb intenzitású harcok zajlanak, mint amit az előző hónapokban láttunk,

és a frontvonal hosszabb szakaszában vannak harcok, melyek az intenzitása sokkal kisebb, mint eddig. Ugyanakkor valószínűsíthető, hogy az oroszok próbálkozni fognak még egy támadással.

"Mobilizáció nélkül ez lehet az utolsó nagyobb horderejű orosz támadás, és utána az lesz a nagy kérdés, hogy Ukrajna képes lesz-e a közben visszaérkező kiképzett haderő segítségével egy erősebb ellentámadást intézni az orosz állások ellen. Ha nem járnak sikerrel, akkor utána beszélhetünk arról, hogy a frontvonal be fog fagyni" – mondta.

Az ukrán tartalék akár több tízezer fő lehet, de ukrán állítás szerint hétszázezer katonát hívtak be és képeztek ki. Emellett folyamatosan érkeznek Ukrajnába nyugati fegyverek, amivel valamilyen töréspont elérésében bíznak.

A Krím-félszigetet elért támadások ugyanakkor az orosz kommunikáció szempontjából is fontos események voltak. Oroszországban hivatalosan továbbra sincs háború, szerintük ez egy "különleges katonai művelet". A Krím-félsziget egy kedvelt orosz turistacélpont, nyáron rengeteg nyaraló megy oda, de az elemző szerint most ezek az emberek hirtelen megijedtek, hiszen eddig a tévéből nem az köszönt vissza, hogy mellettük háború dúl.

"Az emberek nagy része Oroszországban egy olyan buborékban él, amelyben azt hiszi, itt orosz kisebbség megvédéséről szóló, korlátozott, helyben történő műveletek zajlanak valahol Ukrajna és Oroszország határában"

– mondta a szakértő.

Bendarzsevszkij Anton hozzátette: tudjuk, hogy ez nem így van, de most közel került az oroszokhoz a háború. Az orosz közösségi médiát elhalmozták a füstölgő épületekről szóló képek, a tengerpartról is látszott az égő repülőtér, illetve a lőszerraktárak füstje is, és az emberek egy része hirtelen visszaindult, és abbahagyta a nyaralását. "Érezték, hogy veszélyes lehet a Krím-félsziget. Ez egy hatalmas presztízsveszteség az orosz hatalom számára" – mondta a térség szakértője.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×