INFORÁDIÓ
2022. június 25. szombat
Vilmos

bosznia-hercegovina

eu-csatlakozás

külügyi és külgazdasági intézet

Bosnia and Hercegovina. Accession to the European Union concept puzzle. Flag of European Union on puzzle in background, with one blank place and one piece with flag of Bosnia and Hercegovina in front. Studio shot. Horizontal orientation.

Bosznia-Hercegovina közigazgatási rémálom, de nem ez akadályozza az uniós tagságot

Az elmúlt tíz évben távolabb került Bosznia-Hercegovina az uniós csatlakozástól, de nem az ország hibája miatt – mondta a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója. Márkusz László szerint az ország etnikai összetételéhez igazított területi felosztása és alkotmányos berendezkedése önmagában nem lenne gátja a fejlődésnek.

Bosznia-Hercegovina korábban unitárius tagállam volt Jugoszlávián belül, illetve még az Ottomán, az Oszmán Birodalom idején is egy olyan vilajet volt, amelyet nem osztottak fel etnikai alapon. Az 1995-ös daytoni békeszerződésben aztán felosztották két olyan entitásra, amely akkor nagyjából az etnikai határokat mutatta: az egyik entitásban, a Boszniai Szerb Köztársaságban 1995-ben valóban a lakosságnak a döntő része szerb etnikumú volt, míg a másik entitás, amit úgy neveztek hivatalosan, hogy Bosznia-Hercegovina Föderáció, mind a két etnikumot elég vegyes megosztásban foglalta magában. Ott létre kellett hozni 10 kantont – ismertette Márkus László.

Hogy még bonyolultabb legyen a történet, volt egy város, amelynek stratégiai jelentősége volt, a Száva partján fekvő Brcsko. Ennek a státuszát, hogy pontosan hova is tartozik, éveken keresztül lebegtették, majd egy nemzetközi választottbírósági folyamatban különleges körzet lett belőle, tehát Brcsko városa nem tartozik egyik entitáshoz sem – fejtette ki a szakértő.

"Szerintem ebből már látszik, hogy ez egy közigazgatási rémálom,

s azt hiszem, hogy nem túloztam ezzel a kifejezéssel, mert nem nagyon működik egy ilyen bonyolult közigazgatás" – emelte ki Márkusz László.

A különböző szinteken különböző szintű autonómia van. A két entitásnak saját kormánya van miniszterelnökkel, és bár csökkentették a hatáskörüket az elmúlt 20-25 évben, de a rendőrség az entitások szintjén található, és mind a 10 kantonnak – amelyek magyarországi megyényi területűek – saját egészségbiztosítási rendszere van.

Márkusz László szerint bár sokak számára nyilvánvaló megoldás az lenne, hogy racionalizálják az állami szintet, de a politikai hatalomban lévők ellentartanak, és azt mondják, hogy 1995-ben aláírtak egy békeszerződést, ami tükrözött egyfajta egyensúlyt, és ezt most is szeretnék megtartani.

"Azt ne felejtsük el, hogy nem Bosznia-Hercegovina az egyetlen decentralizált ország Európában. Belgiumban, amely az Európai Unió központi intézményeinek otthont ad, is egy viszonylag komplikált alkotmányos rendszert működtetnek. A rendszer önmagában szerintem nem blokkol fejlődést, csak akkor, ha ezt a rendszert valaki blokkolásra akarja használni" – fejtette ki a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója.

Márkusz László szerint az ország szétesését sem a NATO, sem az Európai Unió nem szeretné látni.

Ez politikai presztízskérdés, és nincs igazából jó alternatívája annak, hogy egy ilyen Bosznia-Hercegovina létezzen.

"Ha Bosznia-Hercegovinában utat adunk az etikai felosztásnak, akkor ez nyilvánvalóan precedenst ad más országokban is, ezt pedig senki nem akarja" – hangsúlyozta.

Az esetleges uniós tagságot illetően az elemző szerint előállt egy olyan politikai helyzet, amikor ez a relatív hátrány, amit Bosznia-Hercegovina a komplikált rendszer miatt elszenvedett, most valahogy kiegyenlítődik. Egyre több olyan hangot hallani ugyanis, hogy ha folytatják a bővítést a Nyugat-Balkánon, akkor mindegyik országot fel kell venni.

"Én hosszabb távon optimista vagyok, de az biztos, hogy az elmúlt tíz évben nagy visszalépés volt a nyugat-balkáni bővítés területén. Ez nem Bosznia-Hercegovina miatt volt, az Európai Unión belül voltak és vannak olyan folyamatok, amelyek lelassítják a bővítést, mert kisebb ennek a belső támogatottsága. Húsz évvel ezelőtt mindenki a gazdasági lehetőségeket látta a bővítésben, most az elmúlt tíz évben meg inkább a politikai problémákat látják, amelyek a bővítést kísérik" – emelte ki.

Nyitókép: MarkRubens / Getty

Kapcsolódó hang

Bosznia-Hercegovina közigazgatási rémálom, de nem ez akadályozza az uniós tagságot
 
A címlapról ajánljuk

×
×

Iratkozzon fel hírlevelünkre

és nem marad le az Infostart legfontosabb híreiről.
FELIRATKOZOM
×
INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

Médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Médiatanács Támogatási Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018