Infostart.hu
eur:
384.67
usd:
329.98
bux:
123757.35
2026. március 10. kedd Ildikó
Nyitókép: Pixabay

Aszódi Attila: a csernobili erdők tüze figyelmet érdemel, aggodalmat nem

Továbbra is ég a tűz a csernobili atomerőmű környékén, két négyzetkilométeres területen. A tüzet valószínűleg orosz tüzérségi lövések, illetve gyújtogatás okozta. Az ukrán tűzoltók eddig négy tüzet oltottak el, de még mindig vannak továbbiak a környező erdőkben.

A lezárt atomreaktor körüli terület, a valaha volt legsúlyosabb polgári nukleáris baleset helyszíne a háború kezdete óta orosz ellenőrzés alatt áll. Az ukrán hatóságok azt közölték a Nemzetközi Atomenergia Ügynökséggel, hogy jelenleg nem végeznek sugárméréseket a területen, de elmondták, hogy Kijevben és a Csernobiltól nyugatra fekvő két helyszínen a cézium koncentrációjának enyhe emelkedését észlelték.

A hatóságok szerint a mérések nem adnak okot jelentős aggodalomra.

Az elmúlt években többször volt erdőtűz a száraz időjárás miatt a lezárt zónában - mondta az InfoRádiónak Aszódi Attila, a Budapesti Műszaki Egyetem tanára.

"Most is valami hasonló lehet valószínűleg szó. Amiatt kap ez nagyobb figyelmet, mert ezen a területen szennyezett a talaj, ami miatt radioaktivitással szennyezettek a növények is. Ha tehát tűz üt ki, akkor valamennyi radioaktivitást mobilizálódik. Ám

nem valószínű, hogy ebből olyan kibocsátás lenne, ami messzebbre eljutna, ugyanakkor mindenképpen figyelmet érdemel.

A helyi tűzoltók számára pedig az eset azért nagyon releváns, mert ilyen tűzben esetleg műszaki létesítmények is veszélybe kerülhetnének. Mivel visszatérő problémáról van szó, ezért nyilván tisztában vannak azzal, hogy a műszaki létesítményeket hogyan kell védeni az erdőtüzek ellen - ez nukleáris létesítményeknél alapkövetelmény" - mondta Aszódi Attila.

A Budapesti Műszaki Egyetem tanára hozzátette: a tűz által mobilizált radioaktivitás hígul a levegőben, és mire nagyobb népsűrűségű területre érne, már nem jelentene érdemi veszélyt.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Kreml: Donald Trump beszélni akart Vlagyimir Putyinnal, az elhangzottaknak gyakorlati jelentősége lesz

A közel-keleti helyzetet, az ukrajnai békefolyamatot és Venezuelát vitatta meg Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök – közölte hétfőn Jurij Usakov, az orosz államfő külpolitikai tanácsadója újságíróknak nyilatkozva Moszkvában.
inforadio
ARÉNA
2026.03.10. kedd, 18:00
Prőhle Gergely
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatója
Amerika a győzelem kapujában, Irán megtámadta a NATO-t, európai hadiflotta indul meg a Közel-Keletre - Híreink az iráni háborúról percről percre kedden

Amerika a győzelem kapujában, Irán megtámadta a NATO-t, európai hadiflotta indul meg a Közel-Keletre - Híreink az iráni háborúról percről percre kedden

Republikánus vezetőknek tart sajtónyilvános beszédet Donald Trump elnök Floridában: az elnök eddig elsősorban Iránról beszél. Az amerikai vezető úgy látja: a háborúnak hamarosan vége, az USA és Izrael győzni fog, Irán gyakorlatilag katonailag és politikailag megsemmisült. Az iráni háborúnak lényegében vége van, Amerika elérte a céljait – jelentette be ma este Donald Trump amerikai elnök. Franciaország a Közel-Keletre küld nyolc fregattot, két helikopter-hordozót és a Charles de Gaulle repülőgép-hordozót – jelentette be ma este Emmanuel Macron francia elnök. Törökország „figyelmeztetést” küldött Teheránnak, miután az iráni haderő ismét ballisztikus rakétát lőtt ki a NATO-tagállamra – idézi Recep Tayyip Erdogan török elnököt a Times of Israel. A török vezető hangsúlyozta: ha Irán további lépéseket tesz, a két ország ezeréves kapcsolata összeomolhat. Cikkünk folyamatosan frissül az iráni konfliktus legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×