eur:
385.37
usd:
355.05
bux:
67866.13
2024. május 21. kedd Konstantin
Az orosz-ukrán egyesített ellenőrző és koordináló központ (JCCC) tagjai egy tüzérségi lövedék által okozott krátert vizsgálnak a kelet-ukrajnai Luhanszk megyében fekvő Vrubivka közelében 2022. február 17-én. Az orosz kormány által támogatott kelet-ukrajnai szakadárok ezen a napon azzal vádolták a kijevi kormánycsapatokat, hogy az elmúlt 24 órában négyszer nyitottak tüzet a területükre.
Nyitókép: MTI/AP/Vadim Ghirda

Az ukrán katonák arra készülnek, bármelyik pillanatban támadás érheti őket

A határ menti falvak lakosai egy orosz támadás esetén azonnal a frontvonalon találják magukat.

Piszki kis falucska a donyecki régióban: a környék gyakorlatilag nyolc éve háborús övezet, de most szintet léphet az a veszély, amelyben élnek a helybeliek.

"Úgy gondolom, hogy az Orosz Föderáció fegyveres erői tovább fogják növelni létszámukat Donyeckben és Luhanszkban, és szerintem a legkézenfekvőbb eredmény az lesz, hogy megszállják Ukrajnát, elfoglalják ezen közigazgatási határok teljes területét" – mondta Pavlo Jurcsuk őrnagy, a helyi ukrán erők vezetője a Sky News a helyszínen tartózkodó tudósítójának.

A háború már nyolc éve tart

Ez a háború az itteniek számára már nyolc éve tart: ezt jelzi többek közt egy aknavetőegység tagjainak emlékére állított kereszt is egy szétvert iskola mellett. A frontvonalak mentén mindenütt mementók sora emlékeztet arra, hogy a halál sosincs messze. A talajt lőszermaradványok fedik, az elhagyott épületek pedig örökre megváltoztatott életekről mesélnek.

Piszkit rendszeresen éri tüzérségi tűz, és mégis, sokan maradtak a faluban. Mind idős és gyenge emberek, akiknek nincs hová menniük, köztük a 83 éves Sztepanivna, aki nem hajlandó elhagyni a falut.

"Ki akar minket? Hol élhetnék? Itt születtem, itt kereszteltek meg, a gyerekeim innen származnak. Hová menjek? Nem félek semmitől. Ha megölnek, hát legyen, csak azt szeretném, ha ez gyorsan történne" – mondta.

A pszichológiai és fizikai ostrom alatt álló ország katonái szerint

a szankciók nem állítják meg az orosz agressziót.

Szinte biztosak abban, hogy hamarosan harcolniuk kell majd a pozíciók megvédéséért, miközben a Kreml átrajzolja Kelet-Európa térképét.

Kijevet nem sokkolta Putyin beszéde

A Piszkitől több száz kilométerre fekvő Kijevben nem sokkolt igazán senkit Putyin beszéde, sőt. Az emberek örülnek, hogy most végre az egész világ megérti, milyen körülmények közt élnek, és mik Vlagyimir Putyin tervei.

"Tizenöt éve megy ez így. Mindig is hazudott, ez nem diplomácia, hanem csak idiotizmus" – mondta a CNN-nek Nina Vaszilenko kijevi lakos. Az, hogy Putyin hivatalosan elismerte a kelet-ukrajnai Donbász régió két szakadár területét függetlennek, nem változtat semmin.

"Az orosz hadsereg már régen ott volt" – mondta.

"Putyin nem érti, mi a demokrácia és a diplomácia, az ő elképzelése szerint a terület az övé, és el kell vennie. A legtöbb európai ország és az USA már tudta, hogy mi folyik itt, de nem akartak konfliktusba keveredni Oroszországgal az olaj és a gáz miatt. Az igazságosságról szóló szlogenek csak szlogenek" – mondta Ana Bovtun.

A kijeviek épp ezért nem is reagáltak olyan hevesen Putyin beszédére, mint a nemzetközi közösség, legfeljebb csendes tüntetéseken gyűltek össze.

A nyugattól sem várnak sokat

A nyugat-ukrajnai Hmelnyickij régióból származó 38 éves Katerina Cserepanova szerint Putyin hétfői beszéde "őrültség volt, de nem döbbentünk meg, csak megismételte régi, képzeletbeli történetét. Remélem, az orosz emberek sokkot kaptak, ha hallgatták, mert annyira őrült, annyira szürreális volt."

"Nyolc éve háború van, csak most már hivatalosan is"

– tette hozzá. Reménykedik abban, hogy a nyugati államok a beszéd hatására segítséget nyújtanak majd hazájának.

"Most van itt a megfelelő pillanat, hogy segítsenek nekünk, szavak helyett tettekkel, de nem hiszem, hogy többet kapunk, mint mély aggodalmakat és hasonlókat" – mondta. Arra a kérdésre, hogy mit szeretne, mit tegyen a Nyugat, így válaszolt: "Meghívhatják Ukrajnát a NATO-ba. Vagy az Európai Unióba. Vagy nagyon szigorú szankciókat hozhatnának Oroszországgal szemben, leállíthatnák a kereskedelmet Oroszországgal, blokkolhatnák az új gázvezetéket" – tette hozzá. Az utóbbit később be is jelentette Olaf Scholz német kancellár.

Vészhelyzeti terveket gyártanak

A 33 éves Dimcsuknak vannak barátai a Kijevtől nyugatra fekvő Vinnyica régióban, azt tervezi, oda küldi a családját, ha a főváros veszélyessé válik. Ő maga azonban Kijevben marad és azt teszi, ami szerinte kötelessége az ukrán területvédelmi erők, az ukrán hadsereg tartalékos erőinek tagjaként. Az egysége, mint országszerte sok más egység is, az elmúlt hetekben intenzívebb kiképzést kapott.

Olga Shevel kedden kora reggel érkezett Kijevbe a fővárostól 50 mérföldre délnyugatra fekvő Fastiv városból.

"Láttuk, hogy rengeteg tank mozog, egymás után, a katonai gépezet egész oszlopát Kijev felé haladva a Zsitomir autópályán. Ez eléggé nyugtalanná tett. Két fiam és unokáim vannak, nem akarom, hogy háborúba menjenek" – mondta.

Shevel elmondta, hogy édesanyja eredetileg Oroszországból származik, így rokonai vannak az Altaj régióban, Oroszország Kazahsztánnal és Mongóliával közös határai közelében.

"A fiatal fiúkat besorozzák, és azt sem tudják, hová mennek. Láttam egy képet orosz katonákról, nagyon fiatal fiúkról, valahol a Rosztov régióban egy kunyhóban vagy sátorban a földön fekve aludtak. Anyaként sajnáltam őket" – mondta.

Címlapról ajánljuk

A hajózási szakértő elmondta, miért nem érzékelhette a becsapódást a szállodahajó legénysége

A Magyar Hajózási Országos Szövetség szóvivője szerint a motorcsónak valószínűleg nagy sebességgel haladt, a szállodahajó legénysége pedig nem érzékelte az ütközést, amit alátámaszthat a két jármű tömege közötti különbség is.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.05.22. szerda, 18:00
Vona Gábor
a Második Reformkor Párt elnöke és EP-lista vezetője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×