Infostart.hu
eur:
386.38
usd:
332.66
bux:
120688.04
2026. március 3. kedd Kornélia
Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) etióp főigazgatója megnyitja a WHO végrehajtó testületének 146. ülésszakát a szervezet genfi székházában 2020. február 3-án. A testület február 8-ig ülésezik.
Nyitókép: MTI/EPA/Keystone/Salvatore Di Nolfi

WHO-főigazgató: megértem, akik aggódnak az omikron miatt, de...

"Ugyanúgy aggaszt viszont az is, hogy egyes tagállamok nyers átfogó intézkedéseket hoznak, amelyeket nem támaszt alá bizonyíték vagy saját tapasztalat" - fogalmazott Genfben Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz.

Aggodalmát fejezte ki kedden Genfben az Egészségügyi Világszervezet (WHO) főigazgatója, Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz, amiért a koronavírus új, omikron nevű variánsa miatt egyes országok általános korlátozó intézkedéseket vezetnek be, ezek ugyanis a WHO szerint nem feltétlenül szükségesek és igazságtalanul büntetik az afrikai országokat.

"Nagyon is megértem azokat az országokat, amelyek olyan variánstól védelmezik állampolgárjaikat, amelyet még nem ismerünk teljesen" - fogalmazott a főigazgató. "Ugyanúgy aggaszt viszont az is, hogy egyes tagállamok nyers átfogó intézkedéseket hoznak, amelyeket nem támaszt alá bizonyíték vagy saját tapasztalat, és amelyek csak rontanak az egyenlőtlenségeken" - tette hozzá.

Az egy héttel korábban a Dél-afrikai Köztársaságból jelentett omikron nevű vírusvariáns világszerte nagy riadalmat keltett, több ország utazási korlátozásokat rendelt el, s ezek felszínre hozták a gazdag államok nagyarányú és a fejlődő világ gyér átoltottsága közötti különbségeket is.

A WHO főigazgatója zárt ajtók mögött tartott tanácskozáson mondott, honlapján közzétett beszédében sürgette a szervezet 194 tagországát, hogy hozzon

"észszerű és arányos"

intézkedéseket.

Az egészségügyi miniszterek háromnapos WHO-tanácskozásán kedden a namíbiai küldöttség csalódását fejezte ki a dél-afrikai térség országaival szemben elrendelt utazási korlátozások miatt.

"Ez az utazási korlátozás nem tudományos érveken vagy a WHO alapokmányán, hanem politikán alapuló, reflexszerű reagálás" - áll a delegáció állásfoglalásában.

Tanzánia az utazási korlátozások azonnali feloldását sürgette.

Leslie Norton, Kanada genfi ENSZ-nagykövete országa köszönetét fejezte ki a dél-afrikai vezetés és a tudósok átlátható nemzetközi együttműködéséért.

"Minden intézkedésnek a kockázattal arányosnak, időben korlátozottnak kell lennie, és úgy kell őket alkalmazni, hogy tiszteletben tartsák az utazók méltóságát, az emberi jogokat és szabadságjogokat" - írta közleményében a WHO.

Az egészségügyi világszervezet ismételten emlékeztetett arra is, hogy "a nemzetközileg fontos utazásoknak" - így a humanitárius és sürgősségi célú utazásoknak, a hazatelepítéseknek és a fontos javak szállításának - továbbra is elsődlegességet kell élvezniük.

A WHO szerint az utazásokra vonatkozó általános tilalmak nem fogják megakadályozni az omikron variáns terjedését. A szervezet szerint ezek az intézkedések ráadásul kedvezőtlen hatással lehetnek a nemzetközi egészségügyi erőfeszítésekre a világjárvány közepette, ha elrettentik az országokat attól, hogy közkinccsé tegyék a járványügyi és szekvenálási adatokat.

Az ENSZ egészségügyi szakosított szervezete ugyanakkor az utazások elhalasztását javasolta a nagyobb kockázatnak kitett embereknek - így a hatvan év felettieknek, valamint a más betegségben például szívbetegségben, daganatos megbetegedésekben és cukorbetegségben - szenvedőknek.

A WHO felszólított minden utazót az éberségre: olttassa be magát, és az oltástól függetlenül tartsa be az közegészségügyi előírásokat, viseljen maszkot, tartsa be a fizikai távolságtartás szabályait és kerülje a zsúfolt, nem kellőképpen szellőztetett helyiségeket.

Címlapról ajánljuk

Elemző: 700 forintos benzinár is jöhet az iráni háború miatt

Az iráni háborús helyzet hatására emelkedésnek indult a nyersolaj és a földgáz ára. Ha a konfliktus elhúzódik, akkor tartósan magas maradhat az árszint. Ez a tényező, valamint a forint gyengülése és a dollár erősödése azt okozhatja, hogy itthon jelentősen emelkedhetnek a következő hetekben az üzemanyagárak – mondta az InfoRádióban Mohos Kristóf, a Portfolio elemzője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Titkos bunkert bombázott szét Izrael, Teherán példátlan megtorlással fenyegetőzik – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Titkos bunkert bombázott szét Izrael, Teherán példátlan megtorlással fenyegetőzik – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Szombat hajnalban robbant ki a háború a Közel-Keleten, amikor Izrael és az Egyesült Államok közösen csapásokat mért az iszlamista rezsimre. A helyzet azóta változatlanul feszült, egyelőre nincs jele csillapodásnak - Trump elnök ma nyíltan visszautasította a tárgyalás lehetőségét. Az amerikai hadsereg bejelentette, hogy az Ománi-öbölben csapást mértek az iráni haditengerészet tizenegy hajójára, és megsemmisítették azokat - számolt be a Times of Israel. A Sky News értesülései szerint az iráni Forradalmi Gárda általános zárlatot rendelt el a Perzsa-öblöt az Indiai-óceánnal összekötő Hormuzi-szorosban. Ugyanakkor Izraeli biztonsági tisztviselők arra figyelmeztették a kormány tagjait, hogy Irán ballisztikusrakéta-fenyegetése a jelenlegi hadművelet során nem számolható fel teljesen. Több szakértő úgy véli, hogy a rezsim megdöntésére most kevés esély mutatkozik. A legfrissebb fejlemények közé tatozik, hogy Irán megtámadta Szaúd-Arábiában az amerikai nagykövetséget, erre Donald Trump súlyos következményeket helyezett kilátásba. Délután izraeli lapok arról írtak: Katar és Szaúd-Arábia hamarosan belépnek a háborúba, Izrael és az USA oldalán - Katar ezt később cáfolta. Este Donald Trump amerikai elnök bejelentette: "katonailag eléggé legyőzték" Iránt, szerinte Teherán hamarosan megadja magát. Cikkünk folyamatosan frissül a Köel-Kelet háborújának legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×